1559 - A szandzsákok átszervezése

A szandzsákok és a katonaság átszervezése a szigetiek (szigetváriak) portyái miatt…

1559. december 13-án kelt a Porta azon parancsa, melyet a budai pasának küldött, hogy Mohamed mohácsi szandzsákbég kérésének megfelelően Kaposvár és dombóvár erődjét és környékét csatolják vissza a Mohácsi livához…

A defter indoklásában az áll, hogy Kaposvár is, Dombóvár is veszélyes helyen, a végeken áll, sok katona őrzi, akik a hitetlenek kártevéseit ezeddig mind elhárították. Amikor azonban a Koppányi szandzsákhoz csatolták a mohácsi tartomány védelme nyitva maradt, s mivel a Mohácsi szandzsák dimbes-dombos (ti. a Baranyai-dombság) a hajdúk keresztül-kasul kóborolják. Ezek a hajdúk csak a kaposvári török őrségtől tartanak, de ha a mohácsi részek továbbra is őrizetlenek és ezen hajdúktól háborgatottak lesznek (tudjuk, hogy a szigetváriak folyamatosan támadásokat intéztek – különösen Horváth Márk kapitánysága alatt – ezen területek ellen) akkor a muzulmánok innen mind elszélednek félelmükben. Ezért a Porta elrendelte, hogy a két várat, Kaposvárt és Dombóvárt csatolják vissza a mohácsi szandzsákhoz.

Mármost ugyancsak ezzel kapcsolatos a szekcsői (vagyis a dunaszekcsői) szandzsák megszüntetése és a helyőrség átirányítása miatti panasz, 1564-ből…

A szultáni rendeletben azt olvashatjuk, hogy a „szigeti gonosztevők mind szárazon, mind a Dunán támadni tudnak, teljes felfordulás, képtelenség bárkinek Mohács felé eljutni.”

Az utasítás elrendeli vizsgálják meg mi lenne a legcélravezetőbb: a szekcsői szandzsák visszaállítása, vagy szultáni hász-birtokként való megtartása?

Lásd. 77. Mühimme defteri 3, 216/604, Konstantinápoly, 1559. december. 7., In: Dávid Géza – Fodor Pál: „Ez az ügy fölöttébb fontos”. A szultáni tanács Magyarországra vonatkozó rendeletei (1559-1560, 1564-1565). Bp. 2009. 60.
Lásd. 39. Mühimme defteri 6, 129/271. In: Uo.

A kép érdekessége: nem a XVI. századból, hanem az 1687-es hadjárat idejéből ábrázolja Dunaszekcsőt. Ekkor a keresztény szövetséges hadsereg táborozott a település mellett. A kép jobb sarkában jól látszik az elpusztított szekcsői erődítmény (egykor római limes része is), és a környékben táborozó császári hadak állásai. A kép készítője ismeretlen. felvethető Marsigli munkája, de az ő alaposságát és gyűjtését tekintve nehezen hihető, hogy ez az ábrázolás "tőle elkallódott volna."