1566 - Propaganda és emlékezet

Propaganda és emlékezet…

Szigetvár ostroma a muszlim délszláv népi hagyományban

Szigetvár 1566-os ostroma és elfoglalás a muszlimok diadala volt, és ezt ők is megénekelték. Számos epikus mű maradt ránk, amely főként a balkáni délszlávok között keletkezett, s nem egy az iszlám hitű bosnyákok hősi éneke volt Sziget 1566-os ostromáról. Érdemes felidézni, hogy egy Dél-Boszniában lejegyzett epikus műben (Boj na Sigetu), bár Zrínyi név szerint nincs megemlítve, csak, mint „szigeti kapitány”, aki tizenkét évig (!) védi a várat a szultán ellenében. Mindegyiknek sajátja az a szemlélet, hogy a küzdelem hosszú és véres voltát, illetve a hősiességét azzal kívánja demonstrálni, hogy a vár milyen hosszú ideig állt ellen. Tehát olyan történelmi mérföldkő, hogy az emlékezetben úgy maradt meg közöttük: hogy valamely más esemény Sziget ostroma előtt, avagy után történt volna – tehát egy viszonyítási időpont. Illetve azzal, hogy milyen nagy városként említik a korabeli Szigetet. Ugyanez látható számos török miniatúrán – legjelesebben – Ahmed Feridun krónikájából (1568-1569), ahol a török miniatúra festő valóságos metropoliszként – akár Konstantinápolyt, vagy akár Rómát ábrázolja a török had és a nagy hódító szultán által körbe fogott várat és várost.

Szerecz Miklós: Vitézség tükrei. Zrínyitől Rákócziig. - kézirat

BAJZA József: A szigetvári hős a horvát népi epikában. In: Irodalomtörténeti Közlemények. 1937. 13-18