1576 - Csatározások az Észak-Dunántúlon

Csatározások az Észak-Dunántúlon...

1576 május közepén felélénkült az észak-dunántúli magyar végházak népének harci kedve, de az ellenfél, a török is éber volt...

1576. május 13-án előbb a (székes)fehérvári törökök portyáztak (Vár)Palota közelében. A vár közelében legelő ménesre támadtak, s elzsákmányoltak legalább harminc lovat, valamint fogságba vittek magukkal tíz magyar katonát is.

Nem sokkal ezután – s ezt a budai pasa későbbi panaszjelentéséből tudunk, melyet a bécsi Udvarba küldött – a komáromi, tatai és győri magyar vitézek támadtak Válra, ahol a törökök csordáját elhajtották, s mikor a váli törökök egy csapata utánuk eredt, azokat megszalasztották s egy részüket levágták, köztük egy agát is.

Alig néhány nappal később – május 17-én – újabb magyar portya indult ki, most a győriek mellett ott voltak a szentmártoni (a mai Pannonhalma), veszprémi és pápai vitézek és (Székes)Fehérvár alá igyekeztek, hogy a fehérvári török őrséget lesre csalják, a közeli Csókakő várából azonban az oszmánok „hírlövés”-sel jelezték a fehérvári bajtársaiknak a közelgő veszedelmet. Így a magyarok akciója meghiúsult.

Ugyanígy sikertelen volt a komáromiak azon vállalkozása, amelyet Érd alatt kíséreltek meg; Hamza bég kinn a mezőn fűre bocsátott lovaira fájt a foguk. Azonban az érdi törökök időben értesültek a tervükről, s készenlétben jókora számbeli fölénnyel vártak már rájuk. Ezzel a komáromiak nem jártak sikerrel, jobbnak látták, ha visszatérnek erődjükbe.