1596 - Az esztergomi magyar őrség portyázásai

Az esztergomi magyar őrség portyázásai.

1596 tavaszának elején – március folyamán – a nem rég keresztény kézbe került Esztergom őrsége igen aktív harcba kezdett a török végek ellen.

Már az év elején – február folyamán – elfogtak egy hírhedt gyermekrabló törököt, akiről azt mondták, „nincs annyi hajszál a fején, amennyi keresztény gyermeket elrabolt vala.” Vallatták, megkínozták majd felakasztották.

Kitavaszodva – márciusra – az esztergomi naszádosok (egyesítve erőiket a komáromiakkal) a török kézben lévő Győr alá eveztek és harcba kezdtek velük. Nem sokkal később Zsámbék alá portyáztak, s elfogtak egy csapat budai török vitézt is. Legnagyobb sikerüknek számított, hogy Tatáról kicsalták a béget és a lesre ment török csapatot lekaszabolták (a bég is elesett).

Március 9-én a váli törökökkel csatáztak meg. 

Érdekes momentum, hogy az esztergomi őrség zsoldja is elmaradt – ezért a híres-nevezetes bajnok, Pálffy Miklós saját zsebéből fizette ki az esztergomi vitézek zsoldját (egészen pontosan 24-ezer aranyforint kölcsönt adott a kincstárnak, amelyből nem csak Esztergomban osztottak zsoldot, de a Bányavárosi (vagy Alsó-magyarországi) Főkapitányság váraiban is kiosztották a vitézek zsoldját.)

Esztergom vára