2. Hunyadi János birtokai

Albert trónralépte után pályája gyors lendületnek indult, 1439-ben szörényi bán, 1441-ben erdélyi vajda és temesi főispán lett s ezidőben I. Ulászlónak már legbizalmasabb tanácsadója, a török hadjáratok állandó fővezére s egyszersmind az ország leggazdagabb nagybirtokosa volt. Huszonnyolc vár, ötvenhét város, több mint ezer falu volt birtokában, uradalmainak határa mai mértékre átszámítva kb. 4.200.000 kat. holdra rúgott. A trencséni váruradalmakról, Ujvárról és a szlavóniai birtokokról nem szólva, Hunyadi uradalmai – Beszterce, Sajó, Teke, Görgény, Bolkács, Léta, Világosvár, Déva, Hunyad, Hacak, Ikus, Turd, Komját, Suggya, Monostor, Bozsor, Zsupán, Borzlyuk, Temesvár, Papi, Holdvásárhely, Szabadka, Halas, Csongrád, Mezőtúr, Debrecen, Tokaj, Munkács, Bereg, Szatmár-Németi, Nagybánya – gyűrűként övezték az egész tiszántúli országrészt. S a Hunyadi-hatalmat gyarapította ez övezeten belül a kormányzó legbizalmasabb híveinek, Vitéz János váradi püspöknek és káptalanának, a Csákiaknak, Perényi János tárnokmester rokonságának, más híveinek és töméntelen számú familiárisaiknak nagykiterjedésű birtoka. E rengeteg tiszántúli birtokkomplexum északi és nyugati határán pedig, a Tisza jobbpartján és a Duna-Tisza-közén széles övezetben terültek el a Pálócziak, Rozgonyiak, köztük a harcias egri püspök, a Héderváriak, Marótiak, Ujlakiak uradalmai. A Dunától s a zólyom-gömöri hegyvidéktől keletre eső országrész teljes egészében az egykori hunyadvári nemest uralta.

 

Hunyadi birtoka messze meghaladta minden más nagybirtokos, még a Marótiak és Garaiak vagyonát is. Benne kulminált e korszak nagyarányú s már fejedelmi méretű akvizícióinak, birtokszerzéseinek rendszere. Az a folyamat, melynek során a királyi vagyon széttöredezett, megfogyatkozott és a magánhatalmak kezén a királyi vagyont meghaladó birtokkomplexumok halmozódtak fel, a Hunyadi-uradalom kialakulásával jutott befejezéséhez. Míg eddig csak egy-egy birtokos csoport, egy-egy liga mérkőzhetett vagyonilag az ország koronás urával, Hunyadi János már egymagában volt az akkori királyi uradalmakat meghaladó földvagyon birtokosa, híveinek ligája pedig vagyonban nemcsak túlszárnyalta a fejedelmet, hanem a nemzeti vagyon nagyobbik felének lett birtokosává.

 

forrás: Hóman - Szekfű: Magyar történelem II. kötet