Hanyatlás

A vezetés nélküli állam éppúgy akadozott funkciói végzésében, mint egy szélhűdött emberi test. Az állam funkciói azonban nemcsak a saját fenntartására irányulnak, s zavaraik nemcsak az államéletet bénítják meg, hanem egyszersmind a társadalom életét is. Mátyás, az igazságos életében az ő igazsága mégis csak élő valóság volt, bármennyi hatalmaskodást követtek is el a nagyok az ő öklétől távol. Az ő uralkodása alatt mindenki, megyék és falvak is tudták, hogy kúriájában igazságra lehet találni és hogy a kúriai ítéletek végrehajtására van ereje a királynak. A Jagellóknak erre sem volt többé erejük, ők már nem voltak többé az elnyomottak és szegények védelmezői, s ezek körében sem volt többé titok az ő tehetetlenségük. Hogy Mátyás alakja már a XVI. századi magyar szemében is óriássá nőtt. ennek bizonyára legfőbb indítéka a Jagellók gyöngesége a közbátorság fenntartása, a szegények védelme dolgában.

Az alsóbb néposztályok helyzete nemcsak az általános anarchia, fegyverzaj és védelemhiány következtében hanyatlik el, hanem pozitív országos rendelkezések is gondoskodnak mélybetaszításukról. Nagybirtokos és köznemes érdeke találkozik egyrészt a szabad költözés megnehezítésében, másrészt a terhek súlyosbításában. A kettő összefügg egymással és mindkettő országos, mindenkire kötelező rendezést követel, nehogy a kevésbbé szigorú birtokra tóduljanak a jobbágyok a nagyobb munka és elnyomás helyeiről.

A költözést még nem tiltják el nyilvánosan, de mind több formalitás betöltésétől teszik függővé és mind nagyobb befolyást engednek reá a vármegyének, azaz a nemesek összességének. Még részletesebb törvényeket hoznak a jobbágyok elvitele, elszöktetése megakadályozására, s míg az 1492. évi 93. tc. a jobbágy el nem eresztését csak három márkával bünteti, addig az azt kiegészítő 1495. évi 18. tc. a szökött jobbágy befogadóját már a szörnyen nagy 25 márka bírsággal fenyegeti meg. A központi hatalomtól mit sem tartó nagyurak persze itt is tovább mentek, s nemcsak hogy büntetlenül hajtották el szomszédjaik jobbágyait saját földjeikre, hanem saját hatáskörükben rendeletekkel is eltiltották a szabad költözést. Így tett 1494-ben Kinizsi Pál temesi gróf. Az előjogosak tendenciája félre nem ismerhető: még mindig vannak különböző fokú szabadsággal bíró foglalkozási ágak, még mindig eltérőek az egyes földek mívelése után a földesúrnak járó szolgáltatások, amik mind egyenlővé teendők legegyszerűbben a legalsó fokon, a kilencedet fizető, robottal és ajándékokkal tartozó, költözésében megnehezített jobbágy színvonalán. Ide kell leszállítani a nem-nemesosztályokat, ez a rendek tendenciája, mely bizonyára élt a keblekben már Mátyás korában is, de a megvalósítás felé csak most közeledett.

forrás