Mohacs Savaşı

1. Mohaç Muharebesi

Mohaç Muharebesi veya Mohaç Meydan Muharebesi (Macarca: Mohácsi csata), 29 Ağustos 1526'da, Osmanlı İmparatorluğu ve Macaristan Krallığı orduları arasında meydana gelen ve Macaristan'ın büyük bölümünün Osmanlı hakimiyetine girmesiyle sonuçlanan savaştır. Savaş, sayıca üstün Osmanlı ordusunun hafif süvarileri, o zamana kadar Avrupalılar'ın karşılaşmadıkları 300 seyyar top ve etkin tüfek kullanımı sayesinde, Macar ordusunun esas gücü olan ağır süvarilerini kısa sürede kaybetmelerini takiben, ağır bir Macar yenilgisi ile sonuçlanmış, Osmanlılar Macarları hezimete uğratmıştır. Savaş iki saat kadar sürmüştür.Dünyada en kısa sürede en ağır yenilgiyle sonuçlanan savaştır.

Savaş 

Macar ordusu, Türk ordusunu karşılamak üzere, Mohaç ovasına ordugâh kurdu. Ordunun başında, Macar kralı II. Lajos ve başkumandan Nodor Bathory vardı. Macar kralı, Erdel voyvodası Janos Zapolya'ya en kısa zamanda kendisine katılmasını bildirmişti. Fakat, 30.000 kişiyle yola çıkan Erdel beyinin, kralı kıskandığı için savaşa katılmadığı söylenir.

Kanunî Sultan Süleyman Han, çevreye gönderdiği akıncılarla, Macar ordusunun yardım almasını önledi. Türk ordusu, 28 Ağustos 1526'da Mohaç ovasına geldi. Başta Kanunî, veziriâzam İbrahim Paşa olmak üzere ordunun bütün kumandanlarıyla, eski ve tecrübeli askerlerinin katıldığı bir savaş meclisi toplandı. Bu mecliste Yahyapaşazade Malkoçoğlu Bali Bey, birbirlerine zincirlerle bağlı zırhlı Macar süvarilerinin çok tehlikeli olduğunu ve kitle halinde saldırının sakıncalı olacağını, düşmanın yan ve gerilerine yapılacak saldırıların daha çok yarar sağlayacağını söyledi; teklifi, padişah ve mecliste hazır bulunanlarca kabul edildi. Macar ordusu, kendi savaş planı gereğince iki safa ayrıldı. İlk saf, merkez, sağ ve sol olmak üzere kuruldu. İkinci saf ise dört koldan meydana geliyordu; II. Lajos da bu safta bulunuyordu. Macar ordusu, 29 Ağustos'ta saldırıya karar verdi.

Mohaç ovasının bir yanı bataklık (Karasu bataklığı), öteki yanı tepelikti. Osmanlı ordusu, Bâli Bey'in teklifi üzerine, arka arkaya üç saf hâlinde düzene girdi. Ön safta veziriâzam İbrahim Paşa kumandasında Rumeli askeri, ikinci safta Behram Paşa kumandasında Anadolu askeri, üçüncü safta ise yeniçerilerle padişah bulunuyordu. Savaş planı gereğince, Macar saldırısı beklenecek, saldırılar Türk ordusunun merkezine yönelince, Türk kuvvetleri yanlara doğru açılarak, Macar süvarisini topların karşısında bırakacaktı. Savaş, Macarların saldırısıyla başladı. Rumeli askeri, plan gereğince, bir süre çarpıştıktan sonra geri çekilerek Macar zırhlı süvarilerini topların karşısına getirdi; Bâli Bey kumandasındaki akıncılar da düşmanın çekilme yollarını keserek, onları çember içine aldılar. Anadolu kuvvetleri üzerine saldıran Lajos'un kumandasındaki ikinci saf da aynı tuzağa düşürüldü. Bütün Macar ordusu topların önüne çekildikten sonra, 300 top birden ateşlendi; Macar ordusu dağıldı. II. Lajos ve yanındakiler, kaçan askerlerle birlikte Karasu bataklığında boğuldu. Savaş alanında altı gün dinlenen Türk ordusu, Macar krallığının başkenti Budin üzerine yürüdü. Başta kraliçe Maria olmak üzere soylular, devlet adamları ve Macar halk kaçtığı için, şehirde yalnızca Yahudiler kalmıştı. Yahudilerin başkanı Salamon'un başında bulunduğu bir heyet, Foeldward kasabasında, Budin kalesinin anahtarlarını Kanunî Sultan Süleyman Han'a teslim etti.

Osmanlı Devleti, bu savaşla, Avrupa'da öteden beri Osmanlılara karşı Hıristiyanlığın en güçlü müdafaa hattını kırmış oldu. Aynı zamanda, Macar topraklarının parçalanması ve kademe kademe bütün Macaristan'ın ilhakına yol açacak seferler (Osmanlı-Avusturya savaşları) için ilk adımı da attılar. Osmanlı kuvvetleri, Budin'e girmiş olmakla birlikte, Belgrad'ın muhafazası için stratejik önemi bulunan Sirem bölgesi hariç, önce Macaristan'ı doğrudan idareleri altına almayarak, Avrupa'yla aralarında, kendilerine bağlı bir tampon devlet haline getirmeyi uygun buldular. Bu, muhtemelen Kanunî'nin Avrupa'da takip etmek istediği denge siyasetinin bir sonucuydu. Aslında tâbiiyet altına alma politikası, Osmanlı fetih metotlarından biri olup, âni fethin ortaya koyabileceği tepkilerin dozunu dengelemek amacını taşımakta; ancak yavaş yavaş Osmanlı idaresine ısındırılan bölge, daha sonra tamamıyla ilhak edilmekteydi. Nitekim Macar tahtı, Macar asilzâdeleri tarafından kral seçilen Yanoş Zapolya'ya bırakıldı.

Muharebede Macar kralı II. Lajos'un öldürülmesi üzerine Macar tahtı vârissiz kalmıştı. Szekesfehervar'da (Osmanlı döneminde İstolni Belgrad) toplanan Macar dieti (asiller meclisi) Erdel voyvodası János Szapolyai'yi Macar kralı seçti. Macar asillerinin bir kısmının bu durumu kabullenmeyerek Habsburg hanedanından Avusturya arşidükü I. Ferdinand'ı kral seçmeleri, 1528'de Szapolyai'nin Osmanlı Devletinden yardım istemesine neden olacak ve ilerleyen yıllarda yaşanacak olan Osmanlı-Avusturya savaşlarına ve I. Viyana Kuşatması'na yol açacaktı.

-Behçet-

kaynak

1. Mohács

A mohácsi csata (magyar: Mohácsi csata), augusztus 29, 1526, hogy a között került sor a hadseregek az Oszmán Birodalom és a Magyar Királyság és Magyarország a török ​​uralom következtében nagy részét a háború. Háború, az oszmán sereg túlerőben könnyűlovasság, találkozott az európaiak amíg 300 mobil-és tüzérségi fegyver használata révén hatékony alapján a magyar hadsereg, majd áramkimaradás amint a nehézlovasság eredményezett súlyos vereséget a magyar, beavatkoztak a törökök legyőzték a magyarokat. Sürmüştür.Dünyada akár két órát, amint a háború következtében a legsúlyosabb veresége a háborúban.

Háború

Magyar hadsereg, annak érdekében, hogy megfeleljen a török ​​hadsereg, Mohács sima táborban létre. Elején a hadsereg a magyar király II. Lajos és a főparancsnok volt Nodor Bathory. Magyar király, János Zapolya'ya Erdel vajda jelenteni a lehető leghamarabb, hogy csatlakozzon hozzá. Azonban, 30.000 ember Erdel amelyek meghatározzák az agy, a király azt mondta, hogy részt vegyen a háborúban a féltékenység.

Szulejmán szultán a környezetet akıncılarla a magyar hadsereg megakadályozta, hogy segítséget kapjon. A török ​​hadsereg, augusztus 28, 1526 jött a síkság Mohács. Eleinte a Magnificent, Ibrahim pasa nagyvezír a hadsereg, beleértve az összes kumandanlarıyla, öreg és tapasztalt katonák vettek részt haditanács volt összeszerelve. Ez a parlament Malkoçoğlu Yahyapaşazade Bali Bey, a magyar páncélos lovasság csatlakozik egymáshoz láncok és a tömeges támadás nagyon veszélyes lenne kellemetlen, hasznos lenne több, mint az ellenség megtámadja az oldalon, és azt mondta, a hátsó az ajánlatot, a szultán és fogadta el a jelenlegi parlament. Magyar hadsereg, összhangban saját háborús tervet két öröm. Az első tiszta, center, jobb és bal jöttek létre. A második állt négy ága tiszta, II. Lajos a jelen fronton. Magyar hadsereg úgy döntött, hogy támadás augusztus 29-én.

Az egyik oldalon a sima Mohács mocsári (feketevíz mocsár), és a többi hegyekre is. Az oszmán sereg, Bali Bey, javaslata alapján a tiszta esetben három egymást követő input érdekében. Rumeli parancsot a nagyvezír Ibrahim pasa a frontra, a katonai, Behram Pasha ellenőrzés az anatóliai oldalán a katonai, míg a harmadik oldalon a szultán yeniçerilerle ott. Battle Plan, összhangban a magyar támadás várakozás, yönelince közepén a török ​​hadsereg támadásokat, a török ​​erők nyílt oldalra, előtte a magyar lovasság hagyná a golyókat. Háború, a magyarok elkezdték támadni. Rumeli katonai, a terv szerint a magyar páncélos lovasság visszavonult harc után egy darabig előtt ágyúk benyújtott Bali Bey parancsolta az ellenséges támadók levágása visszavonulást utakat vette őket a kör. Lajos'un a parancs az erők támadó a második tiszta Anatolia csapdába esett az ugyanaz. Minden magyar hadsereg miután figyelembe labdák, lőtt több mint 300 top; magyar hadsereg szétesett. II. Lajos és a kísérő személyek, akik elmenekültek a katonák belefulladt a mocsárba a Blackwater. Hallgatott hat napot, a török ​​hadsereg a csatatéren, a magyar királyság, vonult a főváros Budin. Ideértve különösen a királyné Maria nemesek, államférfiak és a magyar népi elmenekült, a város már csak a zsidók. A küldöttség élén a fejét a zsidó Salamon'un, Foeldward város, szultán, Nagy Szulejmán uralkodása Khan átadta a kulcsokat a királyi kastélyba.

Az Oszmán Birodalom, a háború Európában, a kereszténység már régóta a legerősebb védelmi vonalat a törökök elleni tört. Ugyanakkor a magyar bekebelezése Magyarország területének vezet töredezettség és a szolgáltatások minden szintjén (török-osztrák háború) is közzétette: az első lépés a. Oszmán erők léptek Budin, de Sirem stratégiai jelentőségű megőrzése Belgrád kivéve a korábbi közigazgatási, nem pedig a vásárlás közvetlenül a Magyarországon, Európában és közülük, attól függően, őket, hogy egy puffer állam talál megfelelő. Ez valószínűleg a következménye a politika a szultán Szulejmán egyensúly Európában akar követni. Tény, hogy a nemzetiségi politika az elszigetelés, az egyik módja az oszmán hódítás, és célja, hogy kompenzálja a hirtelen adag válaszokat annak érdekében, hogy a hódítás, de lassan ısındırılan oszmán uralom a régióban, akkor arra, hogy teljesen csatolták. Tény, hogy a magyar trónra, a magyar nemes Zapolya Janos választották a királyt.

Csata, magyar király II. Magyar trón megüresedett felett megölését Lajos'un. Székesfehérvár (Székesfehérvár alatt a török ​​időszakban) gyűjtötte a magyar országgyűlés választott magyar király Szapolyai János erdelyi vajda. Magyar nemesek kabullenmeyerek része a Habsburg-dinasztia osztrák főherceg ezt a helyzetet I. Ferdinánd király meghallgatás, 1528 Szapolyai számára szeretnének segíteni az Oszmán Birodalom és az Oszmán-osztrák háború és élek a következő években Vezetne Kuşatması'na Bécsbe.

-BD-