A sziegtvári "lövegtorony"

Egy érdekesség: a török Szigetvár nyugati védműve, nevezzük "lövegtorony"-nak (bár ez a megnevezés eleve nem helyes, mint az alaprajzból nyomban kitetszik)... (1)

 


Kevesen tudják - s még a szigetváriak által sem közismert - hogy a XVII. századi török uralom alatt álló Szigetvár egyik fontos erődítménye volt a váron és a város védművein kívül helyezkedő "lövegtorony" (jobb híján így nevezem el). Ennek helye, mint az a császári hadmérnök, az olasz Anguissola 1689-ben készített felméréséből és térképéből kitetszik nyugati irányba (a képen baloldalt) az Óvárosból kimenő töltés, s egyszersmind út (a mai 6-os főútvonal nyomvonalán) védelmére épített erődítmény. Azon a helyen volt, ahol ma a 6-os főútvonal a város központból nyugati irányba kifelé jőve, enyhe ívet vesz, és emelkedik egy ma is érzékelhető magaslatra: ez ma a Konzervgyárral szembeni óvoda területétől a Konzervgyár utcai frontjáig terjedhetett. Miért itt? Mindkét esetben mikor a törökök ostromolták Szigetvárt (1556, 1566) az egyik célpontjuk a gát, a töltés átvágása volt, hogy a tó vizét elvezessék... ezt sem a várhoz és a védők tüzéhez közel, hanem attól a legtávolabb itt tették meg.

 

Éppen ezért tanult a török katonai vezetés ebből ennek a kivédését kívánta ezzel a védmű megépítésével. Hiszen ne feledjük! A török Szigetvár a XVII. század első felében meglehetős nyugodt életet élvezett, amelyet éppen a költő és hadvezér Zrínyi Miklós téli hadjárata zavart meg. A villámgyors támadás ugyan nem veszélyeztette a török Szigetvárt, de a bég elgondolkodhatott azon, hogy szükséges a város és vár védművein kívül más erődítményeket is emelni. Szinte bizonyosan mondhatjuk, hogy ekkor épült... Miért? Elsőben is azért, mert Evlia Cselebi, aki 1664 előtt, vagy éppen 1664-ben is járt-járhatott Szigetvárott - s aki a török Sziget alapos leírását meg is adta ezt a védművet, "lövegtornyot" nem említi. Másodszor pedig azért mivel az alaprajza jól mutatja, hogy ez az erődítmény a század folyamán Nyugat-Európában dívó erődépítési szabályokat követi - ennek ekkor legjobb ismerői Vauban nyomán az ő iskolája alapján a francia hadmérnökök voltak.

 

A franciák nyíltan - vagy titokban - katonai tanácsadókkal, hadmérnökökkel mindig támogatták a Portát (ez közismert) ameddig a Habsburg-dinasztiával viszályban és háborúban állottak. Nem kizárható, hogy ezt az erődítményt a francia hadmérnökök tanácsai alapján építette fel a török. Nem azt állítom, hogy személyesen járt itt egy francia hadmérnök, hanem azt, hogy a nyugati töltés védő erődítményt már 1664 után azok a török műszaki tisztek építették, akiket a franciák a legkorszerűbb ismereteik alapján képeztek ki (tudunk ilyenekről, pl. az 1666-os krétai háborúban, Kameniec-Podolszkij ostrománál 1672-ben ezek a török műszakiak remek munkát végeznek a lengyelekkel szemben, és éppen így 1683-ban Bécs vívásánál, sőt majd később is a felszabadító háború küzdelmeiben).

 


Tehát, aki kíváncsi erre az erődre az ugyan semmit nem láthat már belőle, lévén az építési anyaga - ami Szigetvárnál adott volt - a föld és a fa volt, az elmehet a 6-os úton addig a pontig ahol az út enyhén felkapaszkodik a Konzervgyár és a vele átellenben álló óvoda épülete elé. Innen is, de az óvoda udvarából is körül tekintve nagyon jól érzékelhető, hogy a környező részek magassági szinteje jóval alacsonyabb, tehát itt mesterségesen megemelt magaslati ponttal van dolgunk. Ez az erőd tűzerejével volt hivatva, hogy biztosítsa a vár és a város védelme szempontjából stratégiai fontosságú töltést annak átvágását meggátolja. Erre azonban - mint tudjuk - nem került sor, mert Szigetvárt hosszú blokáddal foglalták vissza és szabadították fel a keresztények, 1689 elejére.