A szultáni sereg felvonulása 3. (1543)

Obsidio Szigetiana." – Szigetvár végvári történeti múltjáról és a Zrínyiek „örökségéről.”

Történelmi és kulturális oldal.

„A szultánok szultánja, ti. az Oszmán házból való Szulejmán szultán ő felsége ilyen méltósággal, pompával és hatalommal indult ki a hidsre 950. évében, Moharremhavának 18. napján, mely hétfő volt, székhelyéről Edrene városából…”

1543

„Ezek is mindnyája vitéz és bátor harcosok valának, s a többiekhez hasonlóan mindennemű fegyverzettel teljesen fölszerelve és feldíszítve.”

A szultáni sereg felvonulása Szinán csausz leírásában. (3.)

„A győzedelmes zászlónak jobb oldalán mentek az szipáhioglánok agái s előtte 2000 derék vitéz, akik kezükben egy-egy piros zászlót tartottak, azonkívül teljes fegyverzettel, vérttel, páncéllal fel voltak szerelve, aranyos ruhába öltözve gyönyörű lovakon ültek. Mindnyájan derék harcosok s az íjtartók, tegezek mindegyiknek az oldalán ragyogtak, mint az arany és fénylettek, mint a nap. – A zászló bal oldalán pedig a szilihdárok agái mentek, szintén 2.000 vitézzel, akik mindegyike sárga zászlót vitt kezében, s azonkívül mindegyikük teljes fegyverzetben volt, gyönyörű lovakon ült, aranyos felső ruhát, pompás turbánt és csillogó kardot viselt, úgy hogy lovaik és fegyvereik ezüstbe és aranyba valának burkolva. 

Az ulufedzsik pedig ezren voltak s ezeknek is két agájok volt, egyik jobb felől, másik bal felől ment. Közülük a jobb szárnyon menő vitézek zöld zászlókat vittek kezökben, a bal szárnyon menők pedig felében zöld, felében fehér szín zászlókat. Ezek is mindnyája vitéz és bátor harcosok valának, s a többiekhez hasonlóan mindennemű fegyverzettel teljesen fölszerelve és feldíszítve. Továbbá a gurebák hadosztálya is 1.000 vitézből állott, ezeknek is két agájok levén, az egyik 500 vitézzel a jobb, a másik pedig szintén 500 vitézzel a bal szárnyon ment. A jobb szárnyon menő vitézek fehér zászlókat vittek kezükben, a bal szárnyon levők pedig felében vörös zászlót vive haladtak a bal szárnyon. Mindezek teljes fegyverzettel fel valának szerelve s a többiekhez hasonlóan, ezeknek a fölszerelésüket is ezüst és arany borította. Továbbá ezek is mindnyájan vitéz harcosok valának, arab lovakon ülve drága ruhákat viseltek, félelmes nagyságú turbánokon, pompás forgó-rudakban nagy értékű forgókat hordtak mind aranyos és ezüstös volt, úgy hogy a nap fényéhez hasonló ragyogásuk felhatott a földről az égig. 

Továbbá mindezek után haladt a világ fejedelmének kedveltje, ti. Hajder aga ő méltósága, aki a világvédő padisah ő felségének kapu-agája. Ezt is ékszerek s ruháit és fegyvereit arany és ezüst borították. Teljes hadi fegyverzetben volt, de fölszerelése nem hasonlított a többiekéhez, mert egészen aranyos és drágaköves volt. Mellette ment Szinán aga, khazinedár-basi (az éléstár felügyelője) (…).

Ezek után mennek az imént említett agák szolgái, ezernél többen, akik hozzájuk tartoznak. Ezek is mind bátor és derék vitézek lévén, fejükön üszküföt viselnek a vörös sapka fölött, derekukra aranyos övet kötöttek, s abban aranyos handzsárt hordanak, amelyek drágakövekkel van kirakva. Továbbá fényes kardok is, melyeket felkötöttek, aranyosak és drágakövekkel kirakottak. Kezükben aranyozott íjat fognak, arab lovakon ülnek s fegyverekkel teljesen föl vannak szerelve. Egyszóval úgy magok, mint lovaik és fegyvereik arannyal és ezüsttel vannak borítva úgy haladnak.

S ismét a most ismét említett hadosztályok nyomában 400 ágyúszekér halad, ezer arabadsival, ezek agáival, kethudáival és kjatibjaival. Ez a csoport is fel lévén szerelve hadi eszközökkel, egy részük lovon ül és a szekereket vontatják, más részük fegyveresen mellettük halad. Továbbá 800 tüzér megy fegyveresen az említett ágyú-szekerek mellett agáikkal, kethudáikkal és kjatibjaikkal együtt. S még 500 lágimdsi megy velük együtt, szolgálatukra állva eszközeikkel és málháikkal. 

S ismét ezek után 1000 dsebedsi közlegény, agáikkal, kethudáikkal, kjátibjaikkal együtt és 900 sor teve halad, melyek a fegyvertárral vannak megrakva: minden sor hat-hat tevéből áll, szám szerint 5400 teve volt. Ezek után 100 sor vezetéklovat vezetnek, úgy minden sorban kilenc-kilenc levén, szám szerint 900 ló volt. Ismét ezek után 300 sor öszvér vitte a kincstárat és egyéb szükségleteket. Ezeknek pedig egy-egy sorában hét öszvér levén, szám szerint volt 2.100 öszvér. Azonban a szultáni sátrakat – amelyeket felváltva ütnek fel és küldék előre – és a szultáni konyhát szállító tevék még ezeken kívül vannak s ha azokat is ide akarnánk számítani, az összeset nem lehetne megszámítani.

Végül vannak a vízhordók, kik tömlőkben és hátukon vive járnak a győzedelmes hadseregben. Tömlőikre pedig egy-egy takarót húznak, ti. selyem cafrangokkal úgy befödték a tömlőt minden felől, hogy tapasztalatlan emberek nem tudják és nem értik, hogy honnan jön a víz, csak azt látják, hogy egy csőből folyik tisztán, mint az élet vize. Kezükben üveg poharakat hordanak s a vízből azokba töltve adnak inni a népnek.

A szultánok szultánja, ti. az Oszmán házból való Szulejmán szultán ő felsége ilyen méltósággal, pompával és hatalommal indult ki a hidsre 950. évében, Moharrem havának 18. napján, mely hétfő volt, székhelyéről Edrene városából…”

Vagyis a mondott évben és dátum alatt (1543. áprilisában) a bulgáriai Edrinéből – azaz Drinápolyból, amely az európai hadjáratok idején a török fősereg hagyományos gyülekezőhelye volt. (Edrine volt 1453 előtt – Konstantinápoly bevételét megelőzően, de már az oszmán balkáni hódítások után a birodalom székhelye is.)

A képen az idős Nagy Szulejmán a hadban - már támogatásra szorul (a nagyvezíre, Szokolovics Mohamed pasa támogatja), éppen a szigetvári hadjáratban, 1566 tavaszán...