Új tartalmak:

    

6 - Képek szövegbe ágyazva. In Memoriam Kiss Béla

Képek szövegbe ágyazva. In Memoriam Kiss Béla

A hermeneutika szövegek és képek értelmezése. Megértésre akkor jutunk, ha ez a két horizont (szöveg és kép) „összeolvad” bennünk. A hetvenes-nyolcvanas évek történészei (kik nagyrészt hadtörténészek voltak) nem figyeltek igazán a történelmi műalkotásokra. Sem a szerzőkre, sem magukra a képekre. A történészt a kronológiai idő és a történet érdekli. Kiss Béla helytörténész  – ha nem is mindent képet, ami adódik – beemelt a szövegterébe (lásd: 1996-os könyvét). Szöveg és kép összehangolódik, de formailag – a korabeli tördelés és a nyomtatás miatt – nem úgy sikerült, mint sikerülhetett volna. Itt emeljük ki, hogy a kép fogalma sokoldalú, sokféle és összetett. Megkülönböztetjük pl. a „kép” (picture) és a „képmás” (image) kifejezést. A kép-képmás megkülönböztetés az olvasó-befogadó szemléletét is meghatározza, ezért kerültek a szövegbe, nem pedig a mellékletbe. 

 

5 - Olvasatok, értelmezések, hivatkozások. In Memoriam Kiss Béla

Olvasatok, értelmezések, hivatkozások. In Memoriam Kiss Béla

Rekonstruálni nem, csupán konstruálni lehet a múltat. A mindenkori jelen ismeretei és tapasztalatai függvényében. A történet-kutatót – ekként Kiss Bélát is – a kronologikus mellett a kairikus idő (élete ideje, annak pillanatai, ismeretei, tapasztalatai) egyaránt érdekelte. A megtörténtet (a múltat) olvasta, elgondolta, a jelenét pedig megélte. Ezért mondjuk azt, hogy minden történetkutató, értelmező és történetíró a jelen történetét írja a jelenben a múlt elgondolása közepette. Akkor, és nem máskor. Az idő elgondolása s tapasztalata bevezetést nyújt a hermeneutikai látásmódba. Az idő - hermeneutika pár magával vonz többféle szempontot, amikor a különböző olvasatok, értelemrétegek, értelmezések nem zárják ki egymást, mert verziók! A mohácsi csata Kiss Béla féle értelmezése kronológiailag a hatvanas- hetvenes-nyolcvanas-kilencvenes évek olvasata, kutatása, értelmezése. A kairikus idő szerint pedig önmaga meggyőződése. A mohácsi csata huszadik századi változata! 

Ahogyan a KiB nagykönyvben a szerző maga jelzi ezt a horizontot: 1526 – 1996. Az olvasni és értelmezni való nem csak az írott-illusztrált könyveket, de a földben bújó és onnan „kiásott” értelemformákat (pl: leleteket és más archifaktokat) egyaránt lehet. Ebben volt élenjáró Papp László és Szűts József, akik bejárták sokszor a vélt (igaz és hamis) csataterepet. Sajnos csak részben találtak rá. A Mohácsi-síkság hallgat, a csata nyomait részben tárták fel. Eddig!

4 - Személy- és szöveghálózatok. In Memoriam Kiss Béla

Személy- és szöveghálózatok. In Memoriam Kiss Béla

Kapcsolódások mindig is voltak. Az emberek és kapcsolódások nélkülözhetetlen elemei a társadalomnak, szervezetnek, iskolának, baráti hálónak; az élmény, az értelem, a tudás, az ismeret és a tapasztalat „áramlásának”. A tanár is kapcsolódik, hálózatosodik! Össze- és szétkapcsolódik iskolákkal, szakkörökkel, tanítványokkal, felnőttekkel és gyerekekkel, mert ilyen az ő természete. Tudást szerez, gyarapít és megoszt a hozzá kapcsolódottak, illetve az őt kísérők között. Mindezt örömmel, önfeledten teszi.

 

 

Ezen fejezetben a személyi, a tárgyi és a szövegkapcsolatok szerkezetéről, szabályairól, dinamikájáról és változások temporalitásáról (időbeliségéről) lesz szó. A mohácsi csatát öt évszázada kutató- értelmező-hálózatról. Annak egy részéről, a középpontban Kiss Béla helytörténészről, történetíróról, csatakutatóról és műhelytársairól. A tárgyak (könyvek) szövegek intertextualitásáról. 

A KiB hálózat szerkezete és működése

Személyes- és tárgyi kapcsolódásaink a mindennap lét, a kutatás, a fürkészés, a történetértelmezés és a történetírás minden aspektusára hatással vannak. A háló minden tagja hatással van/lehet ránk. A kapcsolati hálók gócokat/csomópontokat és kapcsolatokat tartalmaznak. Igaz, mindez állandó változásban van. Időbeli és szerkezeti változásban. Vannak, akik szétkapcsolódnak a hálózat tagjaitól és vannak, akik összekapcsolódnak azokkal a tevékenység, a beszéd, az olvasás és az írás szerint. Az alábbi hálózatot helytörténész, fürkész, kutató, hírnök Kiss Béla megértése végett alkottuk és tárgyaljuk. 

3 - A hermészi attitűd megtestesülése. In Memoriam Kiss Béla

A hermészi attitűd megtestesülése. In Memoriam Kiss Béla

 

Pillantsunk vissza az ókorba, a hellén mitológiába, melynek egyik istene Hermész. Ő az aki az Odüsszeiában, mint angeloszként, hírnököt jelenik meg. A hellén istenek hírnöke, szóvivője, a nyelv és a szó mestere: tolmács, fordító, szövegmagyarázó. 

Szárnyalónak ábrázolták, akinek baljában ott volt egy hírnökbot, szárnyas kalapja volt és saruján két-két szárny segítette az istenek hírnökét a gyorsaságban. Ő volt az istenek és emberek közötti kapcsolat fenntartója. Homérosz szerint: „kitűnt leleményes eszével” (Iliász. 20, 35). A híreszteléshez, meggyőzéshez szükség van rá. Repíti a híreket. Szárnyal! Mint azt Kiss Béla helytörténész, tanár, csatakutató tette. Ő a hermészi-attitűd egyik megtestesítője.

Tartalom átvétel