1543 - Zrínyi Miklós jelentései a törökről

Gróf Zrínyi Miklós horvát bán jelentései a török hadak készülődéséről és mozgásairól...

1543 – 1551

A források tömegéből tudjuk, hogy Zrínyi nagyon aktívan részt vett a dél-dunántúli területek védelmében katonáival. Nem csupán nyugtalanította a törököt, hanem kémei útján nagyon pontosan tájékoztatta a többi végház kapitányát az ellenséges készülődésről és hadmozdulatokról: például 1543. június 9-én Lakaveczről írt levelében, arról tájékoztatja bajtársát, Jurisics Miklóst, hogy a török nagy készülődésben van, s nem csak Eszéknél a Dráván, de Péterváradnál a Dunán is át kíván kelni.

Az 1550-1551-ben megindult mozgolódások a határvidéken Temesvártól Szolnokon át egészen a Dráváig, vagy le a horvát végekig az elkövetkező nagy 1552. évi támadás előkészítését jelentette.

Zrínyi Miklósnak is megfelelően kiépített kémhálózat állt rendelkezésére. Bár merre mozdult a török, akár a Dráva mentén, akár a Szerémségben, akár bent Boszniában, Zrínyi hamar értesült szándékáról és rögtön cselekvéshez látott, vagy ha nem tehette, értesítette a távolabb-közelebb eső végek népeit, avagy a területi kapitányokat, hogy készüljenek az ellenség akciójára. Így volt ez akkor is mikor egyik horvátországi központjából Ozolay várából írta 1551. június 23-án Nádasdy Tamásnak, hogy boszniai híreiből tudja a török nagy háborúra készül Magyarország ellen. Tudjuk, 1552-ben a szultán parancsára hatalmas offenzíva kezdődött a magyar védelmi rendszer ellen, amelynek akkor csak Dobó István és a fényesen ragyogó "egri csillagok" tudtak ellen állni.

Azonban ennek a nevezetes hadjáratnak is megvolt a horvátországi kapcsolata: ugyanis már a fősereg megindulása előtt 1552 kora tavaszán, ahogy a fű kiserkent a boszniai pasa és a hercegovinai bégek dühödt támadást kezdtek és számos erőd és vár, mint Verőce és Csázma elfoglalása után már Zágrábot és Varasdot veszélyeztették, sőt fennállt annak is az eshetősége, hogy az oszmánok Ausztriába törjenek. Azonban "Zrínyi Miklós horvát bán e rendkívül szorult helyzetben éppen úgy eredménytelenül kérte Ferdinánd segítségét, mint korábban Dobó István. Így Zrínyi a Stájerország helytartóhoz fordult, de a stájer-karintiai 4 ezer főnyi jól felszerelt osztrák haderő nem volt hajlandó Varasdnál tovább nyomulni, csak közvetlenül Ausztria határának védelmében sorakoztak fel, aminek következtében értékes területek estek a török martalékául."

Ezek az események tanulságul is szolgálhattak volna, miként intő jelként is értelmezhetőek. Hiszen amiként 1532-ben nem mozdult a nehezen összegyűlt német birodalmi had Kőszegért és Jurisicsért, ugyanígy vesztegelt egy jelentős sereg Győr és Rimaszombat térségében, és nem vitt segítséget Dobó Istvánnak az ostromlott Egerbe, vagy miként láttuk felvonulva várt a stájer-horvát végeken; ekként teljesedik be majd Zrínyi sorsa is, amikor 1566 véres augusztusi napjaiban a győri táborban veszteglő felmentőhad segítségében bízik.

Szerecz Miklós: Vitézség tükrei. Zrínyitől Rákócziig. - kézirat

Zrínyi Miklós Jurasics Miklóshoz írt levele. In: Zrínyi Miklós, a szigetvári hős életére vonatkozó levelek és okiratok. I-II. közrebocsátja: Barabás Samu. Bp. 1898. 48-49.
"Sciat vestra spectabilis magnifica dominatio, nos die hestema inclusas litera, sacratissimae… Hinc autem vestrae spactabili magnificae dominationi hoc scribere possumus, quod venit heri ad nos specialis explorator nostre, qui in Lewach moratur et dicit, quod bassae isti Boznensis et de Hlewno cum omnibus eorum viribus ante casum istarum nivium fuissent…etc." Nádasdy Tamáshoz. ZMlo. 141-142.
Sugár István: Az egri vár és viadala. Bp. 1991. 80.