1556 - Égi jel?

„Az hadaknak feyedeleme és elette járó Ezlam bégh lezen, kynek az cházár az w janycharyth atta és wele egetemben mynd valahol bégek leznek.”

Égi jel (?) – „kyth Isten agon nekyk teredelemre”
Bizonyos: Sziget ostroma elkövetkezik.

1556. áprilisában – a pontos dátum nem ismert, de biztosan Szent György-napja, vagyis április 24-e előtt – kelt magyar nyelvű levelében, Horváth Márk szigeti kapitány megírta a nádornak, Nádasdy Tamásnak, hogy bizonyos a török támadás – most – Szigetvár ellen…

Információi meglehetősen jók voltak. Abban ugyan tévedett, hogy a szultán „kijövését” – vagyis hadjáratra indulását is tudatta, meglehet ez a török félrevezetéshez tartozott, hozzá, melynek nagymesterei voltak.

Horváth Márk levelében azt írta, hogy köszöni a nádornak az elküldött ajándékokat, majd nyomban a török szándékának ismertetésével folytatja. Miszerint a szultán megparancsolta, hogy Szent György napig szállják meg Szigetet – avagy kezdjék el annak ostromát. Ez mint tudjuk el nem maradt az évben, de az ideje hátrébb – a nyárra – tolódott.

A hadak élén – mely most Sziget ellen jő – egy bizonyos „Ezlam” (valószínű Arszlán) bég jár.
„Az hadaknak feyedeleme és elette járó Ezlam bégh lezen, kynek az cházár az w janycharyth (az ő janicsárjait) atta és wele egetemben mynd valahol bégek leznek.”

Horváth Márk arról is tud – és vélem ez a Portáról kiszivárogtatott tudatos félrevezetése volt a magyar védelemnek és Bécsnek –, hogy a szultán is később megérkezik, mert megparancsolták, hogy a budai istállókat takarítsák ki és híd készül a Dunán Péterváradnál is. Ez utóbbiból következik: míg a török hadak Szigetet fogják vívni, a szultán Pest alatt Rákosmezőn – a régi országgyűlések helyszínén – táboroz, s onnan szándékozik majd Eger ellen fordulni. Amennyiben nem sikerül időben akaratát véghez vinnie, akkor bent telel Budán, s a következő évben folytatja a hadjáratot. Valójában erre, majd csak tíz esztendővel később kerül sor: 1566-ban a szultán utolsó hadjáratában is felmerül Eger neve, de Szigetvár alatt az ő története is véget ért…

A szigeti kapitány, Horváth Márk írta, hogy valamely égi „látomás” vagy jel, amely egy üstökös feltűnése lehetett, a törökök igen megijedtek attól: „A törökök igen megrettentenek azon csillag miatt, amely most támadt; ’kyth Isten agon nekyk teredelemre” – azaz „Isten adjon nekik veszteségükre.”

Elmondható, hogy a szigeti kapitány leveleivel egybe vág sok más forrás is. Többek között az 1556-os hadjárat vezetésével megbízott Khádim Ali budai pasa – későbbi – levele, amelyben igazolja, hogy a szultáni parancsot arra kapta, hogy tűzzel-vassal, de megvegye Szigetvárt.

Egy az 1556. év Szent Iván napján keltezett levelében Szigetvár alól így írt a komáromi magyar tiszttartónak, előbb panaszkodván, majd keményen dorgálván, megróván őt a szigetvári végházbeliek portyái és lesvetései miatt, melyek nem kevés fejfájást okoztak neki:

„Én, ki vagyok Ali pasa a fölységes császárnak szolgája, és Magyarország urának parancsolója. Megértettem kegyelmed levelét. De én az fölséges császár parancsolatjában járok, mert neköm azt parancsolá az fölséges császár, hogy ez várat el ne hagyjam, hanem megvegyem. Azért foktam hozzá, mert a szigetiek sok pusztítást tettenek a fölységös császár földén, mert mikor neköm adá az fölységös császár a budai tiszttartóságot, egy hónapja nem volt, hogy a szigetiek tizennégy hajót vertek föl a Duna mellett és harmincz török asszonyállatnál többet vittek be, mast azok ott sírnakrénak, – és uton való állásokat, a császár jobbágyit pusztították, külömb külömb lopásokat, pusztaságokat tettek az fölséges császár földjén. Azok kezdték nem mi. Mert eféle dolgokért még timagatoknak kellene azokat levágnotok; mert olyan szikségöt tettenek az fölységös császár földén, hogy Budán először négy ospán volt az árpának köböli, mast tizennégy vagyon, és minden drágaság ez mitűl vagyon? Mind az szigetiektűl. Mert az hajókat onnét alól nem bocsátják éléssel, hanem mind fölverik. (...) De bizonnyal általán fogván kikeletre az fölységös császár kijű, és meglátjátok, ha jobb lesz megalkudnotok (...), avagy nem, mert bizonnyal meghidd, hanem szerződik az fölységes császárral, által fogván Bécsig elpusztítja, sem Komárom nem marad, sem az többi; – ki mind egy holnapig megleszön. Ezért jól meglássátok, ha jobb az fölséges császárnak megalkudni avagy nem.”

Szerecz Miklós: Vitézség tükrei. Zrínyitől Rákócziig. – kézirat

"Obsidio Szigetiana." – Szigetvár végvári történeti múltjáról és a Zrínyiek „örökségéről.”
Történelmi és kulturális oldal

OL E 185. Nádasdy cs. lt. Missilisek. Horváth Márk levelei. vö. Szakály Ferenc: Egy várkapitány hétköznapjai. (Horváth Márk szigeti kapitány levelei Nádasdy Tamás nádorhoz és szervitoraihoz. 1556-1561.) In: Somogy Megye Múltjából 1987.
Ali pasa levele az első szigetvári ostrom idején Paxy János, komáromi tiszttartónak. In: Történelmi Tár. 1881. Közli: Szádeczky Lajos. 268-269.