1556 - A felmentősereg

Készül a segítség: Kanizsa környékén gyülekezik a királyi felmentősereg.

1556 júliusának első felében – míg Khádim Ali budai pasa teljes erejével vívta Szigt várát – a zalai, somogyi végvidékeken megindult a keresztény erők sereglése; (Nagy)Kanizsa környékén gyülekeztek a királyi hadak, hogy a szorongatott Szigetvárt felmentsék...

Amíg az elmúlt ősz folyamán – Tojgun budai pasa somogyi hadjáratát (amely Szigetvár teljes elszigetelését célozta és hajtotta végre sikerrel) – tétlenül nézte az Udvar és a magyar végek, most a második nyílt támadásra, már úgy tűnik megfelelő felelet készül: miközben Szigetet kitartóan védelmezték Horváth Márk kapitány katonái, addig Kanizsa környékén is jelentős számú haderő kezdett összegyűlni, hogy felmentse az ostromlott dél-dunántúli erősséget. Győrből, Pápáról, Sárvárról is érkeztek ide végváriak, a vármegyék felkelő nemessége, a király személyesen küldött 4 és félezer német gyalogost s vagy 600 „vasas” lovast; eljött Sforzza őrgróf, aztán Thelekessy Imre 500 huszárral, Nádasdy Tamás nádor – ki a had egyik főtisztje volt – magánhadseregét ezer-ezer gyalogost és lovast személyesen vezetett a táborba, a horvát bán gróf Zrínyi Miklós is parancsot kapott, aki ezer vitézzel érkezett meg.

Ezenkívül jöttek segélyhadak még a stájer tartományból (vagy ezerkétszáz főnyi fele részt lovas és fele részt gyalogos katona), Grázból érkezett a tüzérség java. Így lehettek már vagy 10-ezer főt meghaladóan: elég nagy, tetemes haderő mozdult meg, hogy Szigetvárt felmentse. A célpontot már ekkor meghatározták – az előző évben török kézre került – Dráva menti Babócsa ellen törnek, s ezzel kívánják elvonni Khádim Ali budai pasa erejét az ostromlott Sziget alól. A nagy csapatmozgás és készülődés természetesen a török hadvezetés figyelmét is felkeltette. A boszniai szandzsákbég jelentette, hogy a horvát végek erői is mind „felültek”, vagyis fegyverben vannak. Így maga is parancsot adott az alárendelt török végek mozgósítására...