1558 - Kapitányok panaszai

„…meg tudja mondani a szigeti kapitány, Horváth Márkó uram, kik tartják az uratlan hajdúkat…”

Kapitányok panaszai a „bitangolók”-ra, az „uratlan, fizetetlen hajdúk”-ra…

1558. augusztus 22-én kelt levelében Magyar Bálint szigligeti és fonyódi kapitány írta, hogy ő nem tartja a „szabadhajdúkat” – bár sokszor gyanúsították ezzel, ezt bizonyítja Horváth Márkó…

Magyar Bálintra gyakran panaszkodtak – más főtisztek és főurak – hogy a somogyi kóborló, „bitangoló” szabadhajdúkat fegyveresként alkalmazza. S nem csak a török ellen – kik ellen ezek a szabadlegények mindig örömmel harcba szálltak, hanem más jogtalanságokhoz is. Gyakran ilyen értelemben, ment panasz a nádorhoz, Nádasdy Tamáshoz. Magyar Bálint a vonatkozó levelében így menti magát:

„Nagyságodnak hiszem, hogy meg tudja mondani a szigeti kapitány, Horváth Márkó uram, kik tartják az uratlan hajdúkat. Lám, ő megbüntet bennök gyakorta, ki csorgai (azaz csurgói), ki palotai, ki tihanyi. Ennek előtte is írtam vala Nagyságodnak, hogy az szegénységen aféle méltatlan dolgot (vagyis a parasztság fosztogatását és dúlását) kik mivelik. Előttük járónak Majsay Tamás a neve, ki Palotán ő felsége fizetésén lakik.” – vagyis a szabadhajdúkat egy végvári vitéz (Várpalotáról) vezérli, állítja Magyar Bálint.

A valóságban mind Magyar Bálint, mind Horváth Márk, de még gróf Zrínyi Miklós is fogadott fel, ha időlegesen is, csak egy-egy hadi vállalkozás erejére „szabadlegényeket”, különösen akkor, ha valami „tiltott” vagy vélhetően nagy botrányt, felzúdulást okozó dologra készültek. Máskor azonban kíméletlenül irtották is őket - ha ezen hajdúság dúlása és rablása egy-egy vidéket elborított (mint történt ez éppen Somogyrszágban a XVI. század derekán).

Előzőleg – még Kerecsényi László kapitánysága idejéből – is van erről példánk. Akkor – 1554. november 10-én kelt levelében írta a szigeti kapitány, hogy a törökkel csatáznak a szabadhajdúk – kik nem nézik, hogy harc ideje van-e vagy fegyvernyugvás, arról szól, hogy a legutóbb Dervis bégtől érkezett hozzá panasszal a szabadhajdúk fosztogatása és támadásai miatt: „Somogyból, az hon fizetetlen hajdúkat tartanak, azok soha, akármint parancsolja király ő felsége, meg nem állják a frigyet. Ím, mostan ír is reájok Dervis bég.”

forrás: "Obsidio Szigetiana." – Szigetvár végvári történeti múltjáról és a Zrínyiek „örökségéről.”
Történelmi és kulturális oldal.

Lásd. Takáts Sándor: A magyar gyalogság megalakulása. Bp. 1908 (reprint) 93.