1559 - A török erősíti Pécs várát

„A törökök is erősen dolgoznak Pécsett...”

A törökök Pécset, a magyarok Szigetet erősítik...

 

1559. május 7-én kelt levelében Horváth Márk szigeti kapitány beszámol a nádornak, Nádasdy Tamásnak arról, hogy míg saját embereivel és munkásokkal építi a reá bízott Szigetvárt, addig a szomszédos török sem tétlenkedik, hanem erősen dolgozik Pécs városának megerősítésén:

„A törökök is erősen dolgoznak Pécsett. Az árkokat vájatják, tisztítják és szélesbítik. Öreg fákat hodatnak, mert a kőfal mellett palánkokat akarnak csináltatni és földdel töltetni. A jobbágyokat hajtották munkára, most is 5.400 ember dolgozik ott.”

 

 

„nap enézet felewl való bástya, az város felewl ky vagyon délrewl”

 

A kapitány leírásából jó képet kapunk mindarról, hogyan épül egy „vízi vár”, avagy egy hevenyészet erődítés – amely meglehetős nagy hatásfokkal ellenállóbb volt a korabeli tüzérség tüzének, mint a megörökölt középkori kővárak – a „magyar vár” (modus Hungaricus).

 

 

 

A belső védelmi övezetben – értsd. a délvidéki védelem elvesztése után a XVI. század elején, legjelentősebben: Nándorfehérvár, (1521), s különösen a mohácsi csata vesztés után (1526) – egyre inkább „kevés” anyagi ráfordítással és meglehetős rövid idő alatt – enyhe túlzással – egyik napról a másikra kellett új védelmi övezetet kiépíteni. Erre került sor Szigetváron is, de ugyanígy Kanizsán, Pápán, Gyulán etc.

 

A belső várban az elhányatott bástya és falszakasz helyére palánkot állítottak, s fele részét már földdel be is töltötték, azonban még nap, mint nap dolgoznak rajta.
A külső várban a kapu mellett levő délkeleti bástya („az capw mellett való bástya, délrwl ky vagyon nap kelet felewl”) feltöltve földdel és kívülről betapasztva készen áll, csupán fedve nincs (talán a gyilokjárók fedéséről szól); „chak hog fewly nynchen”).

 

A város felőli délnyugati bástya – „nap enézet felewl való bástya, az város felewl ky vagyon délrewl” – munkálatai is elkezdődtek: április 27-én kezdték ott is a munkát: előbb palánkkal körül vették, holnap már a bástya töméséhez kezdenek, földet bontatja és kötéseket csináltat benne. Vagyis a korábbi ostrom – 1556 – rombolások miatt – a földet meglazítva elhányatva, a megromlott fa-szerkezetet „sövényfonással” erősíti, majd rá a földet újra visszahányták és döngölték, hasonló elve szerint, amint a mai beton vasalása történik, így a fal szilárdsága és rugalmassága a tüzérség támadásával szemben optimálisabb lett a rideg kőfalaknál.

 

 

Azt is tudatja, hogy ugyanezen idő alatt a törökök is javában serénykednek: „A törökök is erősen dolgoznak Pécsett. Az árkokat vájatják, tisztítják és szélesbítik. Öreg fákat hodatnak, mert a kőfal mellett palánkokat akarnak csináltatni és földdel töltetni. A jobbágyokat hajtották munkára, most is 5.400 ember dolgozik ott.”

 

Horváth Márk azt sejti ezek a készülődések arra utalnak, hogy a birodalomból újabb had jön ki, azaz török támadás várható, s ha nem akkor a Sziget körül palánkok felépítéséhez – azaz Szigetvár újbóli elszigeteléséhez kezdenek hozzá.

 

Horváth Márk ébersége később sem hagyott alá, május végi (V. 25., 28.) leveleiben azt írta a nádorhoz, hogy kémeket küldött ki, akik addig mennek (értsd. a Balkánon át egész Isztambul felé) amíg a beglerbég (itt a budai pasára, de a ruméliai beglerbégre is gondolhatott), vagy a szultán seregére nem akadnak.

 

(A képek illusztrációként megközelítőleg értelmezik a szigeti várépítészet „problématikáját”, különösen kiemelném az utolsó kettőt, amelyek nem kimondottan Szigetvér specifikusak, de még is a legjobb demonstrációi e várépítés technikának (modus Hungaricus): az első a sövényfonással készül palánk fal s közé a föld bedöngölése utáni helyzet – egy fajta „negyedes készültségben”, s az utolsón Kálló rajzán – rekonstrukció korabeli metszetről – jól látható, hogy az így elkészült tölt-palánk falat még sárral bevakolták.

 

 

(Sz. M.)

 

"Obsidio Szigetiana." – Szigetvár végvári történeti múltjáról és a Zrínyiek „örökségéről.”
Történelmi és kulturális oldal.

 

 

OL E 185. Nádasdy cs. lt. Missilisek. Horváth Márk levelezése. lásd. Szakály Ferenc: Egy várkapitány hétköznapjai. (Horváth Márk szigeti kapitány Nádasdy Tamás nádorhoz és szervitoraihoz írt levelei. 1556-1561.) In: Somogy Megye Múltjából 1987. 103-104