1560 - Az ozorai malmok jövedelmeinek megosztása

„…azzal fenyegetőzik, hogy ha nem kapja meg felgyújtja a malmokat.”

Az ozorai malmok jövedelmeinek megosztása…

1560. április 8-án kelt rendeletében a szultáni tanács megparancsolja, hogy a végeken az adózás és szolgáltatások kettős volta a „status quo” szerint maradjon szokásba…

Az ügy – amely által e kérdés „fölöttébb fontos” – az volt, hogy Dervis bég jelentette, hogy az ozorai malmok jövedelméből ez eddig, Török Bálint fia, Enyingi Török Ferenc is javadalmat kapott, hiszen ez régi családi birtokukon feküdt, s noha most az igazi török uralta, vagyis Hódoltságban feküdt, ennek ellenére Török Ferenc igényt tartott ezen malmok jövedelmeire, melyből évente 2.000-2.000 akcsét kapott. Most azonban többet kívánt s azzal fenyegetőzőt, hogy porig pusztítja és égeti a malmokat, ha ezt a török bég meg nem adja…

„Az Ozora közelében lévő malmaink jövedelméből a molnárok eddig évente 2-2000 akcsét szoktak adni Török Bálint (az eredeti szövegben így „Turkan Balta-oġlina” – a fordító megjegyzése) fiának (Török Ferencnek, aki híres végvári főtiszt, hosszú ideig Pápa kapitánya). Most viszont utóbbi a malmok jövedelmének felét követeli, s azzal fenyegetőzik, hogy ha nem kapja meg felgyújtja a malmokat.”

A Portáról azt a rendelkezést küldték, hogy aki szerződés szegő, azt meg kell büntetni… magyarul – ne engedjenek Török Ferenc követelésének.

Azt a panaszkodó bég, pontosan tudta, hogy a Török-fiú fenyegetőzése nem üres beszéd,, s ha a malmokból továbbra is maga is hasznot kívánt, és azt, hogy a molnárok békességben őröljék a gabonát, akkor – portai rendelet nélkül és annak ellenére – kénytelen volt megadni a magyar úrnak a követelt összeget. Érdemes felidézni Török Ferenc küzdelmeit is:

A mindennapos végvidéki összeütközések egyikéről Enyingi Török Ferenc 1556. július 15-én, Pápán írott levelében emígy számolt be Nádasdy Tamás nádornak:

"Spectabilis et magnifice domine stb. Ezt akarám kegyelmednek tudtára adni, hogy az elmult napokban mentünk vala mind az győri és devecseri hadakkal egyetemben Fejérvár alá ez elmult Vasárnap délkor időn ot voltunk, a terek is ki jöt vala harczolni, voltanak mint harmadfélszáz lóval és azután ugyan nilván értettem, hogy annál többen nem voltanak, valamenyien voltak, mind kinn voltak, gyalogjok is volt, de azok számát nem írhatom kegyelmednek. Az mi kevesen lének igen emberkedének, harczoltunk velek azt hiszem négy óráig, elég kopjákat törtenek az uraim, fejeket vettenek, töb mi felünkben ott nem veszet az szegén Krakkai Thamásnak vevék fejét egy szolgájával együtt. A többiek hála Istennek mind nyereségben jöttenek haza. Ezt is írhatom kegyelmednek, hogy annira harczoltunk velek, hogy az kapun bevágtuk őket, az híd alá is ennéhány hullott bennek…"

Szerecz Miklós: Vitézség tükrei. Zrínyitől Rákócziig. – kézirat

 Ozora és a környező észak-Tolna egy 1793-ban megjelent (Bécs) térképen.

Lásd. Mühimme defteri 3, 323/946 (Konstantinápoly) 1560. április 8. In: Dávid Géza – Fodor Pál: „Ez az ügy fölöttébb fontos” A szultáni tanács Magyarországra vonatkozó rendeletei (1559-1560, 1564-1565). Bp. 2009. 84.
Magyar levelek a XVI. századból. Enyigi Török Ferenc Nádasdy Tamásnak. In: Történelmi Tár. 1907. 417-418.