- 1526-Hadikrónika
- 1527-Hadikrónika
- 1528-Hadikrónika
- Korabeli Krónika
- Korabeli Krónika2
- A csata helyszíne
- A csata leírásai
- Magyarország
- Magyar sereg
- Magyar főurak
- Törökország
- Szulejmán
- Diplomácia
- Cikkek
- Írások
- Versek
- Könyvek
- Regények
- Festmények
- Animációk
- Filmek, előadások
- Megemlékező beszédek
- II. Mohácsi csata
- Galériák
- Látnivalók
- Históriás énekek
- Csatatér kutatók
- Linkek
- Deutsch
- English
- Turkish
- Honlap statisztika
1565 - A közeledő ostrom előjelei
mohacsicsata, 2013, szeptember 18 - 20:13
„…egy hitvány pribék. (…) mondta nagy esküvéssel, hogy a pécsi Hamza bék az mohácsi békkel harmadnapig reánk szállya…”
Éppen egy esztendővel a nagy ostrom lezárulta és a királyi Sziget végnapjai előtt –, 1565. szeptemberében már nagyon jól sejtették a szigetiek, hogy a szultán elkövetkező nagy hadjáratának célja, éppen Szigetvár lesz…
Erről tanúskodik az a megélénkült török portyázás és felderítés – a védelem kipuhatolása és folyamatos fárasztása – amely már a hadjárat, a nagy támadás előtt megindult volt. Orosztonyi Péter számolt erről be egyik – szeptember 8-án kelt levelében:
„Kapithán Istvánhoz jött volt egy hitvány pribék. Azt mondta nagy esküvéssel, hogy a pécsi Hamza bék az mohácsi békkel harmadnapig reánk szállya… Tovább mongyák közbeszéddel Bygler béket, hogy kiindult volna, de im alig vagyon harmad napja avagy negyed, hogy a szedörkényi (vagyis a mai Szederkény – Pécs és Mohács között, - megjegyzés tőlem.) útról hoztanak az uraim három törököt, azoktul eléggé kérdözkettünk, de semmit felőle nem tudnak mondani, hanem hogy ők nem hallották.”
Avagy a szigetiek látták a szomszédos – pécsi, mohácsi, siklósi, koppányi – török mozgolódását, azt is hallották, hogy a „beglerbég” – itt a budai pasára utalnak – is kijön ellenük, bár az elfogott „nyelvek” erről nem tudtak semmit.
Azt is tudjuk, hogy szeptember végén már annyira intenzív volt Szigetvár körül a szomszédos törökök cirkálása és portyázása, hogy a szigetiek figyelmetlenül semmit nem mozdulhattak, mert könnyen életükkel, vagy szabadságukkal fizettek volna érte. Ekkor három napig olyan szoros gyűrűt vontak a város köré, hogy nem volt tanácsos senkinek kimozdulni – hanem csak a vitézek mentek ki, a törökökkel verekedni. Eztán a törökök visszatakarodtak Pécsre és Mohácsra.
Később – de még 1565 őszének folyamán – más foglyokat is behoztak Szigetbe, olyat is, aki állítólag egyenes Sztambulból jött ki, hogy a várat személyesen kikémlelje (!), vélhetően valami kereskedőről volt szó (ekkor a távolsági és helyi kereskedelem egyben információ áramlást, s mint ilyen kémkedést, hírszerzést, s egyben megtévesztést, álhír-terjesztést is, mint fontos katonai feladatot végzett). A török foglyok megerősítették a szultáni had fegyverkezik, a következő évben bizonyosan Magyarországra jön: Szigetvárt és Gyulát akarja elfoglalni…
1566-ban pontosan egy év múltán mindkettő magyar végház az oszmán-törökök kezében volt.
"Obsidio Szigetiana." – Szigetvár végvári történeti múltjáról és a Zrínyiek „örökségéről.”
Történelmi és kulturális oldal.