1565 - Szekcsőre szükség van

„...ha ott a bég, a kereskedők és a muzulmánok biztonságosabban tudnak haladni a Dunán és a szárazföldön, ezért a szandzsákot megtartották.”

Szekcsőre szükség van...

1565. február 11-én kelt az a szultáni rendelet, mely a Simontornyai és (Duna)Szekcsői Szandzsák fenntartásának szükségességét írta elő. A szultáni parancs ugyan nem nevezi meg, de más forrásokból – egykori török és magyar dokumentumokból – pontosan tudjuk, hogy éppen a szigetvári végváriak portyázásai miatt volt szükség arra, hogy fenntartsák ezeket a szandzsákokat – mint közigazgatási, azonban itt elsősorban katonai kerületeket –, hogy a biztonságot felügyeljék...

„Parancs a Mohácsi és más szandzsákokat összeíró Kászim ziámet-birtokosnak: levelében tudatta, hogy az összeírt szandzsákok javadalmainak szétosztásához hozzákezdett, s felvetette a Szekcsői és a Simontornyai szandzsák megszüntetésének vagy megerősítésének a kérdését.

A Simontornyai szandzsákot korábban nem szüntették meg, (tehát most sem fogják). Ami a Szekcsői szandzsákot illeti: mivel jelentették, hogy a környéken szükség van a szandzsákra, mert ha felszámolják, az ellenséges várak gaztevői elzárják az utat, míg ha ott a bég, a kereskedők és a muzulmánok biztonságosabban tudnak haladni a Dunán és a szárazföldön, ezért a szandzsákot megtartották, s megparancsolták neki, hogy ossza ki a (bég) hász-birtokait. Elrendelik, hogy az utasításnak megfelelően cselekedjék.”

lásd. Mühimme defteri 6, 336/708 Konstantinápoly, 1565. február 11. In: Dávid Géza – Fodor Pál: „Ez az ügy fölöttébb fontos” A szultáni tanács Magyarországra vonatkozó rendeletei (1559-1560, 1564-1565). Bp. 2009. 199.