- 1526-Hadikrónika
- 1527-Hadikrónika
- 1528-Hadikrónika
- Korabeli Krónika
- Korabeli Krónika2
- A csata helyszíne
- A csata leírásai
- Magyarország
- Magyar sereg
- Magyar főurak
- Törökország
- Szulejmán
- Diplomácia
- Cikkek
- Írások
- Versek
- Könyvek
- Regények
- Festmények
- Animációk
- Filmek, előadások
- Megemlékező beszédek
- II. Mohácsi csata
- Galériák
- Látnivalók
- Históriás énekek
- Csatatér kutatók
- Linkek
- Deutsch
- English
- Turkish
- Honlap statisztika
1566 - 01 - Az első hírek
mohacsicsata, 2013, március 19 - 08:36
„...Zrínyi uram szolgái, hogy olyanok mint a szemfén vesztő papok, hogy néha árvizet támasztanak, néha isméglen mikor akarják elvesztik. Ezek is mikoron akarják azokbul hadat támasztanak, de isméglen mihelen akarják azontul elszálitják.”
Az első magyarországi hírek arról, hogy a szultán egész hadseregével újra támadni fog...
Vihar készülődött Magyarország egén 447 évvel ezelőtt (is), 1566. március 19-én azokról a hírekről tudósított Orosztonyi Péter Szigetből Kanizsára, Csányi Ákoshoz írt levelében, hogy hallani a híreket, mi szerint a szultán újólag haddal készülne Magyarország ellen, hitték is nem is, mert: "Az hírben itt nálunk is elég vagyon, hogy császár ki jönne. Fogtak ím nem régen is valami terekeket, igen eleget tudakoztunk tőlik, de azok sem tudgyák való bizonnyal mondani. Az féle hírnek oka az, hogy tudgya kegyelmed a Zrínyi uram szolgái, hogy olyanok mint a szemfén vesztő papok, hogy néha árvizet támasztanak, néha isméglen mikor akarják elvesztik. Ezek is mikoron akarják azokbul hadat támasztanak, de isméglen mihelen akarják azontul elszálitják."
A sem nem háború, sem nem béke állapotban is fogyott az ország ereje, mert a portyázások és összecsapások állandóan napi renden voltak. Ezért sokan látták úgy, hogy jobb minél előbb döntő összecsapást kieszközölni. Zrínyi Miklós bán szintén a háború mellett érvelt 1565-ben, az Udvari Haditanácsban: „...a németek közül is meg a magyarok közül is, voltak jelen férfiak, akik bizonyos okokból úgy vélték, hogy a kegyetlen barbárok ellen, üdvözítőnkért, Krisztusért és az ő szent vallásáért az oltárokért és a tűzhelyekért kezdett háború nagyon is tisztességes és illő. Ezek között volt gróf Zrínyi Miklós is, a nagy hírű vezér, akiről azt tartották, hogy abban az időben nála senki sem értett jobban a hadviseléshez, s nála senki sem volt tapasztaltabb.”
Szerecz Miklós: Vitézség tükrei. Zrínyitől Rákócziig. - kézirat.
Magyar levelek a XVI. századból. Orosztonyi Péter levele Csányi Ákoshoz. In: Történelmi Tár. 1909. 223 Istvánffy. 309.