1566 - Gyulaffy László

A „magyar Akhillész” – Veszprém és Tihany élén…

1566. szeptember 19-én a király Gyulaffy Lászlót nevezte ki a nem rég visszafoglalt Veszprém vára élére…

A történetben több érdekesség is van. Elsőben talán arról, hogy ahogyan Gyulaffy kortársait, mint Thúry Györgyöt „magyar Cid”-ként emlegetjük, s amint a szigetvári hőst, Zrínyi Miklóst – szigeti életáldozása után – szokás lett „szigeti vagy magyar Hector”-nak nevezni, úgy Gyulaffy László is nyert egy mitológiai jelzőt: „magyar Akhillész” (Gyulaffy Lestár leírásában szól így róla).

Fontosabb azonban, hogy ezen évben (Vár)Palota sikertelen ostroma után (amit Thúry védett) a budai pasa kudarca azzal lett teljes, hogy a Palota felmentésére igyekvő királyi had – melyben Gyulaffy László is jelen volt – rajtaütéssel visszafoglalta Veszprém várát (amelyet 1552-ben szerzett meg a török).

Akkor még Széchenyi Mihály lett a veszprémi kapitány, de a mondott és jelzett napon, hamarosan a nevezetes Gyulaffy László került Veszprém élére. Gyulaffy – mint Csobánc birtokosa – már ekkor a király szolgálatában a kicsiny – de stratégiailag jelentős – Tihany élén állt. Ekkor azonban a királyi parancsra Veszprémbe kellett mennie, noha az új veszprémi mellett – a régebbi – tihanyi kapitányi címét és rangját is bírta. Amikor Gyulaffy László Veszprémbe indult, akkor helyettese Széchenyi Mihály pedig Tihanyba sietett.

Miksa király kinevezéséhez egy parancsot is küldött, melyben elrendelte, hogy a veszprémi várőrség 200 gyalogból és „egy lovascsapat”-ból, avagy legalább 50-100 huszárból álljon. Azt is sürgette – és erre a környékbeli végvárak kapitányait utasította –, hogy Veszprémbe puskapor, lőszer, ágyú megfelelő számmal rendelkezésre álljon.