1568 - Ibrahim csausz Thúry György leváltását követeli...

Ibrahim csausz Thúry György leváltását követeli...

1568. április 25-én kelt Thúry György kanizsai főkapitány azon jelentése a királyhoz és a Haditanácshoz Bécsbe, melyben tudatja, hogy a koppányi és a simontornyai bég portyázó török csapatait – kik Kanizsa alá merészkedtek, szétverte és szétkergette. Az elrabolt magyar foglyokat kiszabadították, s egy török agát – sok számos török katonával – foglyul ejtettek.

Már most Thúry György hírneve egyáltalában nem volt a törökök előtt ismeretlen. Előtte mint Léva, majd (Vár)Palota kapitánya – melynek sikeres védelmét is vezette 1566-ban a szigetvári hadjáratot megelőzően s ezzel Arszlán budai pasa vesztét okozta – s most Kanizsa élén állt, a legfontosabb bástyán a dél-dunántúli védelmi vonalon.

Szigetvár eleste után (1566) a török Hódoltság jócskán nagy területtel hízott, s a „frontvonal” nyugatabbra tolódott a zalai végekre. A Dráva és a Balaton közötti védelmi láncban tehát Kanizsa lett a legerősebben kiépített erődítmény – s vette át az addigi somogyi Sziget szerepét. Ennek élére pedig a legmegfelelőbb főtiszt Thúry György volt. Ezt az uralkodó – I. Miksa magyar és cseh király (II. Miksa néven német-római császár) is pontosan így látta, s arra a panaszáradatra, mely Thúryról áradt – török részről (hiszen ekkor fő békebontónak őt kiáltották ki) – semmit nem mondhatott. Egyértelműen elutasította a portai követ, Ibrahim csausz ez irányú követelését is, amikor az a szultán – II. Szelim – nevében követelte, hogy Thúryt távolítsák el Kanizsa éléről.

Thúry még egy ideig szolgálhatta hazáját becsülettel, de törökök szemében örökké szálka maradt, s hamarosan elérte őt a katonavég (1571. április 2-án halt hősi halált a török elleni harcban – lásd ezen oldal vonatkozó bejegyzése).

 Thúry György - Somogyi Győző Magyar Hősök Arcképcsarnokában.