1570 - A "fekete ember" zendülése

Karácsony György – a „fekete ember” - felkelése, a Törökszentmiklós elleni támadás...

1570 májusában a Karácsony György vezette tiszántúli jobbágyzendülés a végkifejlethez közeledett...

Ez a különös jobbágylázadás vagy ha úgy tetszik felkelés, 1569 második felében indult útjára az erdélyi határvidék területéről, a partiumi részekről és terjedt el az egész Tiszántúlon. Az élén egy rejtélyes ember áll, egy bizonyos Karácsony György, akit vélhetően szilágysági volt, és a források román származású jobbágynak. Annyi biztosnak tűnik, hogy Karácsony Györgyöt – gyakran nevezték - „fekete ember”-nek, talán utalva ezzel a rác „Cserni Jován” mohácsi csatát követő – és a Délvidéket szinte a Maros mentén egész Lippáig megszerző és felforgató – rác (szerb) önjelölt próféta zendülésére.

A prófétai messianisztikus törekvések – a maguk módján – mindkét „fekete ember”-re jellemző volt, azonban óriási különbség volt azonban Cserni Jován hihetetlen erőszakossága és Karácsony György mozgalmának vallási fanatizmusa között.

Karácsony György azt hirdette a mellé állt paraszttömegeknek, hogy Isten jelölte ki arra, hogy megszabadítsa őket és az országot a török hatalmától. Egyre több elkeseredett és szerencsétlen sorsú jobbágy csatlakozott hozzá és hittek szavában és erejében. Mert ez magyarázhatja azt is, hogy amikor szavára 600 fős csapata az alföldi Balaszentmiklós (a mai Törökszentmiklós) ellen vonultak, hitték, hogy jóformán fegyvertelenül is győzedelmeskedhetnek a török felett (?).

A török őrség a felvonuló jobbágyságra rontottak és a csapatot szétverték, levágták.
Karácsony György és a fősereg – legalább még 5-ezer főnyien – azonban nem keseredtek el, hanem Szolnok visszaszerzésére gondoltak. Karácsony azonban előbb hadával Debrecen felé igyekezett, hogy élelmiszert és „támogatást” szerezzen, azonban mind a mezőváros, mind a nemesi vármegye megrettent mozgalmától.

Pontos sorsa nem ismert: egyesek szerint Debrecenbe ejtették fogságba és ott végezték ki, mások szerint egy ellene induló csapat – Báthory Miklós vezette lovasok – végeztek volna vele, valamely küzdelemben...

Cserni Jovan szobra Szabadkán