1596 - Lippa megvédése

Harc a törökkel a Maros mentén. Borbély György megvédi Lippát.

1596 májusának első felében kemény küzdelem folyt a Maros mentén és a Temes-vidéken a Keresztény Liga szövetségeseként harcoló erdélyi fejedelem – Báthory Zsigmond – csapatai és a törökök között...

Az elmúlt esztendő folyamán – a vitézségben őszült, egykor a gyulai várban ifjan vitézkedő, majd Báthory István szolgálatába állt – Borbély György karánsebesi bán már elfoglalta a töröktől Lippát, most maga kényszerült rá, hogy a törökök támadásától megvédelmezze. Bocskai István váradi főkapitány helyettesét Király György vice-főkapitányt küldte a határvidékre, hogy segítse Borbély védekezését.

Borbély György pedig derekasan helyt állt Lippa védelmében. A fejedelmi szolgálatban lévő skótokkal kiment – május 4-én – a beérkező török ostromlók fogadására. A vár előterében heves lövöldözésbe kezdtek, majd harcolva húzódtak vissza a falak oltalmába, de onnan is erősen szórták a tüzüket a felvonuló oszmánokra. A törökök a város környéki magaslatokat mind megszállták, s mivel ezek meglehetősen közel voltak Lippához, innen lőtték a falakat. A lippai védők azonban minden törést esténként igyekeztek kijavítani. A törökök ugyan többször megadásra szólították fel a karánsebesi bánt, de az öreg vitéz ezekre nem válaszolt, hanem még vadabbul puskáztatta és lövöldöztette az ostromlókat. A helyzeten az változtatott, hogy híre érkezett, maga a fejedelem, Báthory Zsigmond közeledik a felmentőhaddal (ez igaz is volt).

Május 11-én már az ostromlók érezték, hogy szorul körülöttük a hurok: egy általános nagy támadást még indítottak Lippa ellen, de a védők ezt is visszaverték. Ekkor sietve elvonult a török hadsereg Temesvár felé. Noha egyáltalában nem tudhatták magukat ott sem biztonságban. Még a mondott napon (vagyis május 11-én) Buday György a lugosi vitézekkel Temesvár alá száguldott és lángba borította annak külvárosát. A fejedelmi sereg nem sokára Lippa alá érkezett, ahol a védőket Báthory Zsigmond igen megdicsérte volt a bátorságukért, külön megemlékeznek a források Arácsay Mihályról és Petki Farkasról Borbély György helyetteseiről, illetve Szilágyi Istvánról, Tury Mártonról, Barabás Péterről, Verebélyi Jánosról és Kaptáry Jánosról.

Baranyai Decsi János krónikájában feljegyzi, hogy eztán a fejedelem haditanácsot tartott, mi legyen a továbbiakban, visszatérjen-e seregével Erdélybe avagy induljon Temesvár ostromára?

„Borbély György úgy vélekedett, hogy nem kell azonnal Temesvár ostromára előrehaladni, hanem előbb az ellenséget üldözni kell, a tatárokat kiverni, s ugyanazzal az úttal Csanádot, Becskereket s a körülöttük fekvő kisebb jelentőségű várakat kell megpróbálni. Ugyanis ha előbb ezt támadják meg nem lesz az ellenségnek honnan támadást intézni a mieink ellen, s eleséget beszerezni. Akkor könnyebb lesz Temesvár ostroma is. De minthogy a fejedelem előtt, ahogy az udvarokban lenni szokott, többet értek az ifjúi tanácsok, győzött a vakmerőbb vélemény, hogy tovább haladjanak, s Temesvárt fogják ostrom alá, s ha azt elfoglalják az ellenség magától megfutamodik s a körülötte fekvő várak és kastélyok is önként megadják magukat.”

A török uralom alatt álló Lippa rekonstrukciós rajza.

lásd. Baranyai Decsi János: Báthory Zsigmond harcai a török ellen. In: Erdély öröksége II. Sárkányfogak, 1572-1602. Bp. én. (reprint) 131.