1598 - Szekszárd veszedelme

Szekszárd veszedelme – az esztergomiak véres bosszúja

1598 áprilisának végén az esztergomi magyar vitézek nagy merészen Szekszárd ellen törtek és elpusztították...

A stratégiai fontosságú Esztergom – ősi magyar város – 1595-ben véres és kegyetlen harc árán szabadult fel a török uralom alól, s olyan főtisztek álltak az élén, mint a nevezetes Pálffy Miklós és Eörsy Péter. Az esztergomiak eztán a törökök legelszántabb és legveszedelmesebb ellenfeleinek számítottak, számos nevezetes portyázásban és hadjáratban részt vettek. Ezek közül is a legvakmerőbbek közé tartozik az, melyet 1598 áprilisában hajtottak végre, mikor fogoly bajtársaik, voltak vagy tízen – kiket a szekszárdi bég fogott el és végeztetett ki – bosszúlására Szekszárd alá indultak.

A foglyokat – kikért a váltságot is megfizették volt – a szekszárdi bég kegyetlen kínzásokkal végül megölette. Az esztergomi vitézek ezért elhatározták, hogy kegyetlenül elpusztítják a dél-dunántúli török várat. Észrevétlenül nyomultak több, mint száz kilométernyit előre a hódoltsági területen, vízen és szárazon Szekszárd irányába. Éjjel érkeztek az erődítmény alá, kiknek védői – úgy tűnik nem voltak elég éberek, noha ekkor már Kanizsa felől is több portyázó magyar csapat veszélyeztette őket.

Az esztergomi vitézek még azon éjszaka hevesen megtámadták az egykori kolostorból és templomból kialakított török erődöt és a falakat meghágva betörtek a várba, s ott irgalmatlanul mindenkit kardélre hánytak és felkoncoltak, csak a szekszárdi béget és néhány tisztjét fogták el élve és hurcolták magukkal Esztergomba.