1686 - Buda ostroma 07.01. - 07.03.

Mivel gróf Marsigli, mint a császári hadsereg ezredes hadmérnöke jelentős szerepet játszott a török alóli felszabadító harcokban, s így nagyon fontos műszaki főtisztje volt a budai ostromnak, így az ő oldalán folyamatosan megosztjuk a budai ostromműveletek eseményeit…

1686. június 18-án kezdődött meg a török uralom alatt álló Buda ostroma.

Buda visszavétele. 1686. június 17. – szeptember. 6.

Július 1. hétfő:

Elkészül egy ágyútelep a mai Moszkva tér térségében, ahonnan egyszerre hat darab 24 fontos faltörő ágyú és három mozsár szórja lövedékeit a várra. Az Esztergomi rondella ágyú egyre ritkábban válaszolnak a császári lövegekre. A bajorok előretolják futóárkaikat és új üteget állítanak fel. Az ostromműveleteket Bádeni Lajos irányítja, aki a legveszélyesebb helyeken forgolódva kiérdemli a választófejedelem és a tábornoki kar dicséretét.

Július 2. kedd:

Az északi oldalon hat darab 24 fontos löveggel és négy mozsárral növelik az előző nap már eredményesen működő üteg tűzerejét, majd az Esztergomi rondella és a Sziavus pasa bástya közötti falszakaszon az ágyúk rést törnek. Elnémulnak a török ágyúk.
Szaporodnak a különféle felmentő seregek gyülekezéséről beszámoló hírek. A július 2-ára virradó éjszaka török hajó köt ki a vár alatt; a következő napokban megélénkülő ágyútűz arra utal, hogy tüzérek érkeztek rajta. Ugyancsak július 2-án kap hírt Károly herceg arról is, hogy Szulejmán nagyvezér egy hadtestet az ostromlottak megsegítésére kíván küldeni. A fővezér azzal indítja útnak Aeneas Caprara tábornagyot Pálffy János Károlynak a Sárvíz vidékén állomásozó seregéhez, hogy fürkéssze ki az ellenség hadmozdulatait. Caprara hamarosan jelenti, hogy a nagyvezér Eszéknél táborozik, és Pécs felé nagyobb török csapat közeledik. Dünnewald lovassági tábornoktól is hír érkezik a palotai és székesfehérvári törökök mozgolódásáról. A pesti őrség parancsnoka tájékoztatja a fővezért, hogy őrszemei július 2-ára virradóra török lovasokat és gyalogosokat figyeltek meg a Duna partján, akik a várba akartak bejutni. Lotharingiai Károly utasítására földből hányt védműveket emelnek a pesti oldalon. Miksa Emánuel hat ágyúból álló üteget állíttat föl az István toronnyal szemben.

Július 3. szerda:

A tábor hangulata bizakodó. Rendre érkeznek a német birodalmi csapatok: június 30-án a sváb, július 1-én a frank kerület egységei, július 3-án a brandenburgi választófejedelem katonái Baden-Durlach őrgrófja, Thüngen vezérőrnagy és Hans Adam von Schöning altábornagy vezetésével. A választófejedelmekkel kötött szerződés értelmében a sváb kerület 4-ezer, a frank kerület 3-ezer, Brandenburg 7-ezer, Felső-Rajna vidéke 3-ezer fegyveressel támogatja a török elleni hadjáratot. Az ostromló sereg létszáma eléri a 61-ezer főt: Lotharingiai Károly 40-ezer, Miksa Emánuel 21-ezer emberrel rendelkezik.

A svábok táborhelyét a Városmajor feletti hegyoldalon (a mai Martinovics-hegy) jelöli ki a fővezér. Feladatuk Károly herceg és a bajor választófejedelem tábora között fekvő terület ostrom- és védműveinek megépítése. A brandenburgiak Lotharingiai Károly herceg egységeinek balszárnyát biztosítják a Duna felől.

Estefelé egy janicsár zászlótartó kiszökik a várból. A megnyerő külsejű 35 év körüli férfi elmondja, hogy megölte vetélytársát, akivel ugyanazt a leányt szerették, s a halálos büntetés elől menekül. Felfedi a török aknák helyét: hármat az északi fal előterében, kettőt délen a vízpart közelében mélyítenek. Állítása szerint a várőrség 5-6-ezer katonából áll (valójában Abdurrahman pasa legalább tízezer emberrel rendelkezett), s eddig négyszáz harcost veszítettek. Arról is beszámol, hogy a mozsárágyúkból kilőtt bombák nagy kárt okoznak. Az egyik lövedék minap a Nagyboldogasszony templom tornyába vezető lépcsőt zúzta szét, lehetetlenné téve két szpáhi lejövetelét, akik fentről figyelték a császári csapatok elhelyezkedését és az ostromművek építését.

A törökök elsüllyesztik azt a három bárkájukat, amelyeken eddig a pesti oldalra keltek át, mivel azok a bajor választófejedelem ágyútüzétől, amúgy is használhatatlanná váltak. Éjjel Miksa Emánuel személyesen tekinti meg a Nagyrondella erődítményeit.

 A bejegyzés forrása: Varga J. János: Buda visszavétele. 1868. június 17. – szeptember. 6. In: História. Buda visszavívásának 300. évfordulójára kiadott emlékszám. 1986.