1686 - Első találkozás a magyar huszárokkal

„…az a szokásuk, hogy annyi tollat viselnek, ahány török fejet levágtak.”

 

Első találkozás a magyar huszárokkal…

 

Egy nápolyi származású jogász, az olasz Giovanni Francesco Gemelli Careri az egész Európát felrázó lelkesedésében – sokakkal egyetemben – maga is elhatározta, hogy részt vesz önkéntesként a „nagy kaland”-nak ígérkező vállalkozásban, a törökök kiűzésében Magyarországról…

 

1686-ban részt vett Buda véres és kegyetlen ostromában, majd az 1687-es nagy hadjáratban sem hagyta el a keresztény sereget.

 

Érdemes megemlíteni, hogy kalandozó és utazó természete nem csupán e háborús kalandra ösztönözte az olaszt, hanem nyugat-európai utazást is tett, majd 1693-ban még nagyobb utazásra vállalkozott, amely során járt a Török Birodalomban, Perzsiában, Indiában, de még Kínába is eljutott.

 

Ugyancsak a nápolyi királyi tanácsosnak (Chiavarri úrnak) írt levelében számolt be Gemelli Careri arról is, hogy Visegrád alatt vezetett el az útjuk, a vár lerombolva, az ott lévő palánkban magyar huszárokat látott, talán most először találkozott velük… de még fog számos alkalommal:

 

„Visegrád városát, melyet a mostani háború teljesen szétrombolt, éppúgy mint a régi várat a hegytetőn. Csak a folyópartján látható egy kis erőd huszárok őrizete alatt. Ettől kezdve, ha ezt a katonaságot említeni lesz alkalmam, tudja meg, hogy a magyarokat értem, akik vállukon valamiféle tigris, oroszlán vagy hasonló vadállat bőrét viselik, és fejüket egy nagy sapkák fedik különféle közönséges madártollakkal megtűzdelve (a madártollakban sem volt mindegy milyen: sas-, sólyom- kócsag és darutoll jöhetett számításban); ezek mintegy szárnyat képeznek és alul hasonló alakú ezüsthöz vannak erősítve; az a szokásuk, hogy annyi tollat viselnek, ahány török fejet levágtak.”

 

A képen Somogyi Győző ábrázolásában a magyar huszár látható a XVII. század végéről; egy zászlótartó. Hangsúlyosan említendő ekkora a magyar huszár fegyvernem elhagyta már – az egykori jellegzetes szálfegyverét – a kopját; immár pár pisztoly egészítette ki fegyverzetét, később szíjon karabéllyal is felfegyverkeztek.

 

vö. Giovanni Francesco Gemelli Careri: Relazione delle Campagne d’Ungheria. Napoli, 1689, illetve lásd. Gemelli Careri olasz utazó kalandjai a Budát ostromló táborban. In: Buda visszafoglalásának emlékezete. szerk. Szakály Ferenc. Bp. 1986. 306.