Ismertető 1.

1526 augusztus 29-én Mohács határában vívtak sorsdöntő csatát a magyar seregek a Szulejmán szultán által vezetett török haddal. Mindössze másfél óra leforgása alatt tizennyolcezer katonánk esett el, a középkori Magyarország elveszítette királyát, szenvedett végzetes vereséget és hullott részekre.

A mohácsi csata első két tömegsírja 1960-ban, dr. Papp László régész munkásságának köszönhetően került napvilágra. A város ettől kezdődően támogatta az emlékhely létesítését, ám a hatvanas években megélénkült Mohács körüli viták és szélsőséges vélemények nem kedveztek a gondolat kibontakozásának. A tényleges építési munkák csupán 1975 őszén kezdődhettek meg, amikor újabb három tömegsír került elő. Az emlékhely területén elhelyezendő sírjelek tervezésére pályázatot írtak ki, melynek eredményeként Kő Pál, Kiss Sándor, Király József és ifj. Szabó István kapott megbízást 30-30 sírjel elkészítésére. Az emlékpark többi képző- és iparművészeti alkotását Pölöskei József ötvösművész (kapu), Bencsik István szobrász (térképkő), Illés Gyula szobrász (díszkút), valamint Rétfalvi Sándor (feliratos kövek) készítette.

Végül 1976. augusztus 29-én, a mohácsi csata 450. évfordulóján tizenhétezer ember jelenlétében került sor az emlékhely felavatására.

Az Emlékhely központi létesítménye, a földbe süllyesztett átriumos épület, Vadász György DLA Ybl-, Kossuth-, Steindl Imre-díjas építész alkotása. Hangulata a török időkben elpusztult kolostorok emlékét idézi, a közepén álló kút, a fehér kőrózsa, mely mint egy meghasadt virág az ország három részre szakadását szimbolizálja, s hazánkért hullatja fehér könnyeit.

Néhány lépcsőfok csupán innen, s kibontja előttünk szirmait az emlékezés, a remény virága. A tízezer tiszafával, és mogyorófa ligettel szegélyezett emlékpark immár teljes mivoltában tárul elénk. A Kárpát-medencében őshonos növények erdeje pusztán egyetlen ponton törik meg: délnyugaton fenyegető tőrként hasít belé a feketefenyőkből ültetett ék, mely a végzetes török ellentámadást jelképezi. A fafajok megválasztásán kívül az emlékhelyen vezető sétányok is rendelkeznek jelképes mondanivalóval, hiszen a koncentrikus köröket formáló utak csupán a park, a mohácsi kálvária körüljárását teszik lehetővé a látogatók számára, sugallván, hogy a tanulság is, a probléma is körbejárásra ösztönöz, feloldozást, megoldást nem rejt magában.

A tömegsírok között II. Lajos király, Szulejmán szultán, Tomori Pál, Kanizsai Dorottya, és sok-sok névtelen vitéz fából kifaragott sírjeleit láthatjuk. Az emlékhely kialakítása rengeteg szimbólumot hordoz: láthatjuk a Regős szélhárfáját, az angyalszárnyú Mária királynét, csatabárdokat, buzogányokat, kiegyenesített kaszákat, a csatában elpusztult lovakat megidéző lófigurákat. A sötétbarna faragások sűrűjében állva szinte hallani a csata zaját, a lovak patájának dübörgését.

Az 1976-ban történt átadást követően további három sírjel került a sírkertbe. Balogh István dunántúli fafaragó fejfája és az erdélyi Sütő Béla székely kopjafája után 1990-ben egy hatalmas keresztet állítottak ez emlékhelyen, mely a sírjelek közül magasan kiemelkedve hirdeti, hogy a hazánk védelmében elesett hősök mind keresztények voltak.

2011-ben a Mohácsi Történelmi Emlékhely új fogadóépülettel bővült. Az impozáns megjelenésű létesítmény méltó módon mutatja be a mohácsi csata előzményeit, a csata lefolyását és annak következményeit, lehetőséget biztosít a sírkert virágszirmot mintázó kialakításának „madártávlatból” történő megszemlélésére. A négyszintes épület tervezője Vadász György - külön érdekesség, hogy az Emlékhely 1976-ban átadott épületét szintén ő tervezte – ennélfogva az új épület a mester akkor itt megkezdett munkája szerves folytatásának is tekinthető.

Az épület legalsó, „nulladik” szintjén kiállítótér kapott helyet, ahol a csatával kapcsolatos bemutató tekinthető meg. A látogatók a legkorszerűbb, interaktív módszerek alkalmazásával ismerhetik meg a csatához vezető folyamatot, a csata mozzanatait és a csatát követő tragikus események sorát. A kiállítás egyszerre hagyományos és formabontó, grandiózus kísérlet arra, hogy a régészeti leletek és a magyar, valamint török történelmi források együttes bemutatása során a látogatók számára kézzel fogható valósággá, átélhető történeti élménnyé váljon a mohácsi csata. Az ismeretanyagot három különböző, HD-minőségben vetítésre kerülő film mutatja be, melyek igazodnak a látogatók életkorához, szakmai felkészültségéhez: külön film készült az óvodás korosztálynak, az iskolásoknak és a felnőtteknek, valamint a történelemmel foglalkozó szakemberek számára. A kiállítási tér egyik fő attrakciója az a kiterjesztett valóságot (augmented reality) alkalmazó megjelenítő, melyben a látogató egy olyan vizualizált csatatérbe kerül, ahol ő maga filmszerűen mozgó háttérfelületen jelenik meg, korhű öltözetben. A vetített filmekhez, kiállítási tárgyakhoz kapcsolódó hanganyagot a vendégek fejhallgatón hallgathatják meg a látogatás során. A kiállítótérben elhelyezett fekvő LCD kijelzőn egy közismert 3D-videójáték alapján készült bemutatón lehet megszemlélni a mohácsi csata történéseit.

 Az épület országos jelentőségű természetvédelmi területen kap elhelyezést, ahol helyi szinten a légszennyező anyagok kibocsátásának lehető legalacsonyabb szinten tartása fontos szempont. A fogadóépület fűtési és hűtési hőigényét, illetve melegvíz igényét egy kisegítő fűtés nélküli, geotermikus hőszivattyús rendszer szolgálja ki. A hőszivattyús rendszer – összehasonlítva a gáz, vagy pellet fűtési megoldással, melyek központi klímahűtéssel párosulnak – járul hozzá leginkább a károsanyag kibocsátás csökkenéshez, mind közvetlenül a projekt helyszínén, mind közvetetten, nemzetgazdasági szinten is. Az új kiállítás hazánk kulturális életének egyik szenzációja, az alkalmazott bemutatási módszerei révén a megújuló múzeumi tendenciák élenjáró példája.