1526 - Béketervek

A nemzetközi helyzettel és az erőviszonyokkal tisztában levő udvar és Tomori, valamint néhány főúr világosan látták, hogy Magyarország a háborút el fogja veszíteni. Nem így a szűk látókörű köznemesség! Február 2-ám jelenti Burgio, hogy az udvarban a békéről tárgyalnak; már el is küldték a követeket a lengyel királyhoz.

 

"Azt hiszem - folytatja - a béke ügyében küldték, s noha a diéta nélkül mit sem tehettek, mégis megpróbálják előkészíteni a tárgyalásokat, elkészítik a követi megbízóleveleket és egyéb, a tárgyaláshoz szükséges dolgokat, ha ugyan rá tudják beszélni a népet a békekötésre."

 

Itt a "népen" természetesen a köznemességet kell érteni. Március elején pdig azt jelenti Burgio, hogy Tomori tárgyalt az 1524 óta Budán tartott török követtel, Behrám csausszal;Tomori ezt mondta Behrámnak:

 

"visszanyerheti szabadságát, ha ezt kiérdemli. Levelet íratott vele a török udvarhoz arról, hogy a király békét vagy legalábbis fegyverszünetet ajánl a szultánnak, s megmondta, hogy e levélre három héten belül választ várnak a magyarok. Lajos király most nem mer követet küldeni Törökországba, s erre van is oka, ezért próbálják a lengyel király és Behrám csausz közvetítésével a tárgyalásokat megkezdeni."

 

Bár jóval későbbi fejlemény, itt idézzük Burgio július 31-én írt jelentéséből ezt a részt:

 

"Tomori érsek a boszniai püspök útján titokban arra akarja rávenni a királyt, hogy küldjön követet a szultánhoz, s kérjen békét, ha másképp nem lehet, adófizetés árán is... Az urak ugyan mind nagyon szívesen fogadnák a békét, de nem merik mondani, mert nincsenek még mind együtt ( ti. ekkor még tartott a mozgósítás és a hadak menete Tolnára. P.G.) és félnek a nemességtől."

 

 

Érdekesen írja le Tomori a béketapogatódzás fogadtatását törö részről. A királyhoz augusztus elején írt levelében ezt olvashatjuk: a török vezetők kihirdették, hogy

 

"Őfelsége évi 10.000 aranyat ajánlott fel a császárnak (ti. Szulejmánnak) aminek az egész katonaság nagyon örvendezett; a császár (az ajánlatot) nem fogadta el."

 

A török vezetők, úgy látszik, tudtak egy s mást a katonai lélektanból! Nyilvánvalóan azért tették közre Lajos békeajánlatát, hogy növeljék a katonák önbizalmát: az ellenség fél a háborútól - tehát gyenge!

 

Mindazok alapján, amit az eddigiek folyamán a két fél erőviszonyairól, az ország zilált belpolitikai helyzetéről és a súlyos pénzhiányról megtudtunk, a kormány békehajlandóságát nemhogy megértjük, de helyeseljük is! Csupán azt nem helyeselhetjük, hogy akkor szánta el magát a békére, amikor már nem kaphatta meg, és akkor utasította el, amikor megkaphatta volna!

 

Perjés Géza: Mohács