1565 - Szultáni rendelet János Zsigmond megsegítésére

„...a temesvári beglerbéggel azonos helyen gyülekezzék, szép egyetértésben segítsék a királyfit...”

 

1565. március 6-án a szultáni tanács elrendelte, hogy a budai pasa mindenben segítse meg az erdélyi fejedelmet, János Zsigmondot, de ugyanakkor védelmezze a saját tartományát is, ha azt támadás érné. Ugyanakkor szigorúan megrótták, hogy eddig halogató magatartást mutatott.

„Ha a porba sújtott ellenség a jól védett birodalomban hozzá közel eső helyen tartózkodik, miért nem tett eddig intézkedéseket, s kezdett hozzá a megfékezéshez? Ha nincs elegendő ereje ahhoz, hogy a várból kimenjen és maga vonuljon oda, a szandzsákbégek közül kellett volna egy alkalmasat a budai katonák élére szerdárnak kinevezni és elküldeni. Mi az oka, hogy mindeddig késlekedett, s így lehetőséget adott az ellenségnek? Elrendelik, hogy amikor a parancs megérkezik, egy percet se késlekedjék: a budai végeket ne hagyja üresen, helyezzen egy megfelelő szandzsákbéget Buda védelmére, a beglerbégségben szolgáló katonákkal alkalmas helyeken gyorsan vonulva a temesvári beglerbéggel azonos helyen gyülekezzék, szép egyetértésben segítsék a királyfit, ő maga tegyen maga tegyen meg minden tőle telhetőt, hogy az ellenséget az adott tartományból kiűzzék. Ha azonban az ellenség a budai végeken is támadna, s emiatt ő nem segíthetne, mert nem hagyhatja ott székhelyét, akkor a korábbi parancs szerint a budai puskásokból, gönüllükből és beslikből, valamint a szandzsákok kiállított 2-3000 fős csapat élére Haszán szolnoki, Hamza mohácsi és Mahmud esztergomi bég közül gyorsan nevezze ki szerdárnak azt, akit arra alkalmas, s legyen azon, hogy segítségként oda küldje őket (vagyis Tokaj alá).”

 

Végül a szultán szigorúan meghagyta, hogy a budai pasa minden információt gyűjtsön be és azt jelentse: „...mit tudott meg a bécsi király helyzetéről; milyen az ottani végek állapota; (…) hogy a bécsi király a székhelyén tartózkodik, s várja az ahdnámét; s hogy kitart-e a szerződés mellett, küldött-e fővezért abba a térségbe, avagy csak a Balassi-oglu (vagyis Balassa Menyhárt) lázongásáról van szó.”

 


Magyar követek a budai pasa előtt - XVII. század eleji ábrázolás.

 

lásd. Mühimme defteri 6, 400/835 (Konstantinápoly) 1560. március 6. In: Dávid Géza – Fodor Pál: „Ez az ügy fölöttébb fontos.” A szultáni tanács Magyarországra vonatkozó rendeletei. Bp. 2009. 236.