Az oszmán-török hódítás ideológiája 2.

„Nem az arany vagy a drágakő parancsol, hanem a fegyver, a szablya, amellyel kikényszerítik az engedelmességet.”

Az oszmán-török hódítás ideológiája…

„Szablya jogán.”

„Az oszmán hódító ideológia másik, gyakorlatiasabb érvrendszere egyszerűen a ’szablya jogára”, a „hadijogra”, vagyis a puszta erőfölényre hivatkozva hirdette az egész Magyarország feletti török uralom jogosságát. Korabeli megfogalmazásai közül talán a legkorábbiakat a Łaszky-féle feljegyzésekben olvashatjuk (ti. Łaski Jeromos lengyel nemes úr isztambuli követjárásai az 1520-as évek végén), ahol az oszmán vezetők több ízben kifejtik ezt a gondolatot a követnek.

Musztafa pasa másodvezír például emígy: ’Mondd csak nekem, hogyan merészel a te urad Budára belépni arra a helyre, amelyet a mi Császárunk lovának patái tapostak? A mi törvényünk ez: ahol a mi Urunk feje megpihen, ahová egyszer a lova bedugja a fejét, az már örökös jogcímen a mi Urunkat tartozik megilletni.’ (…)

Ibrahim nagyvezír I. Ferdinándhoz írt levelében (1530. decembere): „Mert az uralkodók szokásai és törvényei között régtől megszokott és ismert dolog, hogy ha egy országot, valamely padisah lovának lába megtisztel és szerencséltet, az az ország az övé.” S bár Szapolyai Jánosnak „adja” a szultán, Nagy Szulejmán a meghódított Magyarországot – Evlia Cselebi felemás fogalmazásával: „Szulejmán khán oltalma alatt független király lett” – de azért Ibrahim nagyvezér teljesen egyértelműsíti a helyzetet, amikor ezt mondja a király követének: „Az ország a mienk, mert ostobán beszélnek azok, akik azt állítják, hogy a királyok koronájuk miatt királyok. Nem az arany vagy a drágakő parancsol, hanem a fegyver, a szablya, amellyel kikényszerítik az engedelmességet.”

Nagy Szulejmán szultán az 1566-os magyarországi hadjáratában fogadja János Zsigmond erdélyi fejedelem hódolatát a zimonyi táborában. Egykorú török miniatúra.

Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660-1664. Bp. 1985. 260.
Lásd. Legatio Laszky apud Sultanum Solymannum Anno 1527 functa. Actio Hieronymi Laszky apud Turcam nomine Regis Iohannis. In: Hurmuzaki, E.: Documente privitore la Istorie Românilor. II. Part. I. 1451-1575. Bucuresci, 1891. 38-67.
Lásd még: Fodor Pál: Magyarország és Bécs az oszmán hódító ideológiában (egy 17. századi elbeszélő forrás tükrében). In: Keletkutatás 1987. tavasz. 25-26.