A nagyharsányi szoborparkban voltam kirándulni. A gépkocsi parkoló mellett található a képen látható alapkő:

A sok néven emlegetett csata emlékköve. Mindenki magának szeretné tudni a történelemkönyvekben sem szereplő csatát. Villányi csata, Nagyharsányi csata, 2. mohácsi csata, Harsány-hegyi csata... A megnevezés sok lehet, de a lényegen nem változtat. A törökök megsemmisítő vereséget szenvedtek ebben a csatában. Sajnos még most sincs méltó helyére emelve ez a csata a magyar történelmünk lapjain. Szerencsére a helyiek közül már egyre többen kezdenek érdeklődni a csata után. Mohácson minden évben Busójáráskor ill.  augusztus 12-n helyi csoportok megkoszorúzzák a 2. mohácsi csata tiszteletére állított szoborcsoportot:

A villányi szoborparkban járva örömmel tapasztaltam, hogy máshol sem merült feledésbe a csata. Remélem, hogy hamarosan az alapkő helyén egy csodálatosan szép szobor/emlékmű fogja hirdetni történelmünk eme dicsőséges és győzelmes csatáját.

2013. április 16-n török és mongol íjászok voltak a Mohácsi Történelmi Emlékhely látogatói. Sajnos a hazai sajtóban elég kevés hírt kaptunk arról az eseményről, hogy a két ország jeles íjászai hazánkba látogattak. Jelen pillanatban 2 rövig hír található csupán az világhálón, amikor a mongol és török íjászok ellátogattak a Kassai-völgybe.

Az emlékhely üzemeltetője Varga György keresett meg telefonon és adta hírül, hogy mongol és török íjász vendégek fognak érkezni hozzá. Ha szeretnén velük találkozni, akkor szívesen lát és jöjjek el. Természetesen éltem a lehetőséggel. Kis késéssel, de megérkeztek az íjászok. Nagy örömmel tapasztaltam, hogy a mongol és török íjászok kisérői jeles magyar íjászok voltak: Monus József, Posta Pál, Posta Csongor és Posta Donát. Érdeklődéssel hallgatta mindenki a mohácsi csatát bemutató idegenvezetést. A múzeum épületében megtekintették a kiállított fegyvereket, ruhákat és megnézték a török nyelvű animációs filmet is. A kisfilm után a csapat felment a sírkertbe és megnézte a sírjeleket. Jól esett minannyiuknak a kellemes séta a hosszú és fárasztó utazás után. 

A sors úgy hozta, hogy a honlap "Korabeli krónika" bejegyzései nagyobb időintervallumot fog átölelni. A kezdeti terveim során csak közvetlen a mohácsi csata előtti és utáni időszakot szerettem volna  feldolgozni. Az élet viszont olyan helyzetet hozott, hogy a magyarországi török kor teljes időszakából tudok szemezgetni néhány érdekes (történelem könyvekből kimaradt) történetet. Hálás köszönetemet fejezném ki ezért Szerecz Miklós barátom uramnak, ki eme munkám háttéranyagát biztosítja.

A napokban kölcsön kaptam Hóman Bálint és Szegfű Gyula: Magyar történet (1936) című munkájának II. kötetét. Szívem szerint az egész könyvet bemásolnám, de ez fizikailag lehetetlen feladat lenne. A számomra fontosabb részeket viszont elkezdtem feldolgozni. Ezek közé tartozik Hunyadi János életének, főbb eseményeinek  a bemutatása. Hunyadi János élete ifjú korától egészen a haláláig több részben kerül feldolgozásra. Miért Hunyadi János? Azért, hogy folyamatában tudjuk követni Magyarország sorsát (és romlását) a mohácsi csatáig. Hunyadi János harcait a törökkel vehetjük kiinduási alapnak, annak ellenére, hogy már ő előtte is hadakoztunk jócskán a török ellen. A kezdetek kezdetéig nem akartam visszamenni.

Másik okom Hunyadi János életének bemutatása mellett az volt, hogy most végeztem Bán Mór: Hunyadi című könyve első részének az elolvasásával. Aki olvasta az tudja mire gondolok, aki még nem olvasta, annak csak ajánlani tudom.

Aki később olvasta ezt az írást annak ezen a linken keresztül elérhető az eddig feltett összes írás.

Aki pedig kíváncsi az egészre, annak javaslom az elektronikus könyvet:

Elkészültem a honap költöztetésével. A képek is a helyükre kerültek. A költöztetés során előfordult olyan, hogy a másolások során egy-kettő kép elveszett az írásokból. Az "új tartalmak" rovat is helyére került. Mint látható már vannak is "friss" írások, dokumentumok. Most Perényi Péter élete és történelmi tevékenysége került feldolgozásra.

A honlappal párhuzamosan vezetett blogra is heti rendszerességgel kerülnek fel újabb anyagok. Tehát akit érdekel a török kori Magyarország élete és nem elégszik meg a történelem könyvekben található tananyaggal, annak tartalmas és jó olvasgatást kívánok!