1543 - Szulejmán Siklós alatt

„Ezen éjjel reggelig készen van számotokra a legmagasabb kegyelmem, ha javatokat akarjátok, fogadjátok el, különben pedig nincs többé számotokra kegyelem.”

Nagy Szulejmán szultán Siklós alatt...

1543. június végén – vagy 29-én esetleg 30-án – személyesen a szultán, Nagy Szulejmán érkezett hadserege főerőivel Siklós vára alá. Azon nyomban üzenetet küldött a várba, melyben felszólította a védőket, hogy adják meg magukat. A siklósiak válasza ekkor elutasító volt...

Amint a szultán serege megérkezett – a török hadi szokás szerint – az uralkodó tiszteletére a hadak egyszerre kisütötték fegyvereiket (erről a szokásról több feljegyzés is van, pl. éppen a szigeti ostrom idején is leírta ezt Istvánffy...etc.):

„Akkor, midőn a világvédő padisah őfelsége le akart szállni a lováról, az előtte lévő janicsárok, régi szokás szerint egyszerre elsütötték puskáikat, azoknak ropogásával betöltötték a világot és megrázkódtatták a földet.”

A hadrendelő tisztek azonnal kijelölték a csapatok táborhelyeit, mások – a műszakiak és a tüzérek – megkezdték az ágyútelepek előkészítését, a gyalogos csapatok pedig sáncok hányásához kezdtek. Mindenből jól látható volt a védőknek, hogy a török Siklós megvételét – szép szóval, vagy erővel – de véghez kívánja vinni. Perényi Péter a vár ura, ugyan a király – I. Ferdinánd – fogságában volt (előtte, 1532-ben viszont a törökök fogságát is megjárta), főként Szapolyai-pártisága miatt, de fia Perényi Ferenc viszont a törökök túsza volt (s innen nem sokkal előbb megszökött volt)... Bécsből egyértelmű üzenet érkezett, a törökkel szemben a várat meg kell védelmezni!

A szultán pedig beüzent egy csauszt, Szinán nevezetűt küldve Siklós népéhez és védőihez: „Ezen éjjel reggelig készen van számotokra a legmagasabb kegyelmem, ha javatokat akarjátok, fogadjátok el, különben pedig nincs többé számotokra kegyelem.”