1580 - Kara Ovejsz budai pasa további panaszos levele

"...50 lovas éjszaka kijött, s a simontornyai szandzsákban levő iflák falvak egyikére rátört."

Kara Ovejsz budai pasa levelét megírta...

1580. január 6-án kelt levelében Kara Ovejsz budai pasa azt panaszolja Bécsbe, a Haditanácshoz és Habsburg Erőn főhercegnek írt levelében, hogy 1579 decemberében a magyarok portyázásokban kezdtek, sőt ezt januárban is folytatták.

Arról szólt, hogy a tihanyi és veszprémi végházak népe jött ki a török uralom alatt fekvő területekre és Koppány valamint Simontornya alá mentek, és az ottani „oláh” (?!) falvakat dúlják. Ez már önmagában is érdekes: arról tanúskodik, hogy a török uralom alatti területeken folyamatos volt a balkáni területekről az ottani népek, főként rácok (szerbek) és „vlachok” vagy másként „oláhok” beáramlása (ezek lehetnek albánok, de a balkáni területeken élő románok is). Ők minden esetben a török hódítókat szolgálták – nem egyszer fegyveresen, zsoldban vagy csak martalócként, haramiaként. „Vlahok”-nak nevezték azokat az ortodox hitű katonáskodó népelemeket, akik a horvát és boszniai végvidékeken éltek.

Kara Ovejsz levelében azt írta, hogy egy Dorog nevű településről a lakosokat és 300 barmot hajtottak el:

„A Beszprém nevű várból 50 lovas éjszaka kijött, s a simontornyai szandzsákban levő iflák falvak egyikére rátört. Két házat felégettek, emellettt elvittek egy férfit, egy nőt, két fiúgyermeket, valamint elhajtottak 300 marhát és 50 rideg jószágot.”

Magyar végváriak török foglyaikkal. A háttérben Tata vára. Egy XVII. század végi metszeten.