1586 - Váli viszály

„tíz magyar végvár közül senkivel annyi baja nincs mind a komáromiakkal.”

A váli viszály…

1586. szeptember 20-án jelentette Ali budai pasa Bécsbe, a Haditanácsnak, hogy senkivel annyi baja nincs a törököknek, mind éppen Komárommal…

A budai pasa itt nyilván felejtette, hogy még ezen hónap elején (szeptember 3-án kelt levelében) éppenhogy a palotai vitézekre és Bornemissza János kapitányra tett panaszt, akik „jogtalanul” sarcolták az alapi salétromfőző házat, talán éppen ezért is még a hónap folyamán összecsapás volt (Vár)Palota alatt a magyarok és a székesfehérvári török vitézek között.

Ami azonban az új viszályra és a budai pasa komáromiak elleni panaszára vonatkozott, az ténylegesen vétett a „frigy” ellen. Miről is volt szó? A székesfehérvári törökök – nyilván a szandzsákbég utasítására, de egyben a „panaszkodó” budai pasa jóváhagyásával – Válon (Székesfehérvártól északkeleti irányba, kb. 25 kilométernyire) a megerődített templomot elkezdték palánkkal körül venni és erődítménnyé átépíteni. Amikor ennek a magyar végeken hírét vették a tataiak és a komáromiak (akiknek támadásai pontosan ebben az irányban zajlottak mind Székesfehérvár, de főként Buda környékére) megértve, hogy a váli palánk és erőd éppen az ő portyázásaik kivédésére épül és készül, elhatározták annak lerombolását. Hangsúlyosan említendő, hogy az új várak és erődítmények emelését, palánkok építését a fennálló „frigy”, azaz a két birodalom közötti békeszerződés szigorúan tiltotta mindkét oldalon.

Ennek ellenére mindkét oldalon meg is szegték azt (folyamatosan)! A tatai kapitány, Horváth Miklós a saját vitézeivel, akikhez komáromi végváriak is csatlakoztak – tehát a jeles Pálffy Miklós főkapitány jóváhagyásával – megtámadták a váli erődítményt és szétrontották a törökök munkáját. A budai pasa a támadás után nyomban megírta a királynak Bécsbe, hogy „tíz magyar végvár közül senkivel annyi baja nincs mind a komáromiakkal.”

 Evlya Cselebi török világutazó írja (1600-as évek derekán):
" Vál vára. Mostanáig ezt még nem láttam. Zordon helyen, völgyben fekvő erődítmény ez, téglából épült magas toronnyal. Van 150 fonyi katonája, bazárja, fogadója. Fürdője nincs. Az erdélyi hadjárat idején Zerin-oglu (Zrínyi)e várost megtámadta, s a középső várat képező négyszögu tornyot is felgyújtotta, és háromszáz mohamedán hivő is benne égett. Iszmálj pasa e várat újra felépítette, mégpedig erősebben. Szép kertjei és szőlői vannak... "