Az oszmán birodalom válsága 2.

Az Oszmán Birodalmat emésztő válságról… (2.)

„Az menemű leveleink erkeztek ez héten Constantinapoliból, mellyekben ilyen esetek es újságok értésünkre löttek, hogy az szpáhiák és jancsárok az török császárnak rebellisek lettek, úgy annyira, hogy teljességgel magokban eltökélvén, az császárt hogy meg öljék,…”

Egy különös története:

1600

Merénylet a szultán ellen? A „kira” felkoncolása.

Jelentés Velencéből, amely beszámoló Protocollum Báthorianum gyűjteményből került elő…

„Az egyik a portai lovas alakulatok 1600. áprilisi lázadása volt, melynek során megölték a nagy befolyással rendelkező kirát, egy Spanyolországból menekült gazdag zsidó nőt. A kira a szultáni hárem hölgyei számára folytatott vásárlásokat, majd megszerezte a pénzverés jogát is. Azért lett a lázadás áldozata, mert a portai alakulatokat rossz pénzzel akarták kifizetni. A másik összbirodalmi jelentőségű ügy Kara Jazidzsi lázadása volt keleten, melynek történetét a tanulmányban is említettünk.

"Velencéből 13. Maii Anno 1600.
Az menemű leveleink erkeztek ez héten Constantinapoliból, mellyekben ilyen esetek es újságok értésünkre löttek, hogy az szpáhiák és jancsárok az török császárnak rebellisek lettek, úgy annyira, hogy teljességgel magokban eltökélvén, az császárt hogy meg öljék, és helyében mást válasszanak. Mely szándékokat, az császár mikor meg értette volna, valóban rajta meg ijedt, és mindjárást egy régi vén eszes kapudzsi basáját, az fel támadot szpáhiák és jancsárokhoz ki küldötte, megérteni akaratjokat. Kinek válasza lévén, kévánta tőllök, hogy tíz, vagy tizenkettőt válasszanak magok közül, kik személy szerint az császárhoz be menjenek, vele beszélni, mely meg lött. És ez be választott tíz török az császárral személy szerint szólván, panaszkodások ez volt, hogy ő rajta sok méltatlan dolog esnék, es az császár felőlis rút gyalázatos hírek forognak, kit immár ők ugyan tovább nem szenvedhetnek, hanem azt kévánják, hogy ő maga az császár ki jöjjön közikbe. És mindeneket meg értsen meg lásson, mint forgot eddég köztök az dolog. Mert egy gonosz zsidó asszonyállat, kinek Seraglioban (=szerájban) nagy autoritása lévén, minden török asszonyállatok, avagy szultánok előtt, ilyen dolgot cselekedett, hogy minden fő tiszteket külön külön féle színek alatt pénzért, adományért szerzette és adta. Azért azt kévánjuk, hogy szabadságok legyen az zsidó asszonállattal és marhájával azt cselekedni, valami kedveknek tetszik. Látván ezért az császár az dolognak félelmes voltát, hogy életének el vesztésében jár, és azt különben nem proveniálhatná, mindjárt az tíz választott törököknek erszényit valóban arannyal meg tölté, és amellett őköt sok igéretivel csendesítette le. Az zsidó asszonyállatot is mindjárt kezekben adá, melyet az szpáhiák és jancsárok azonnal koncról koncra hányának, házát meg dúlták, holot aranyat, pénzt egy milliónál többet találtak. Es ha török császártól maga édes anyját, ki sok efféle dolgoknak oka volt, kévánták volna, azt is félelmében az császár kezekben atta volna. Meg tetszik azért ilyen dolgokból, hogy nem az császár immár az ő urok, hanem az ő szpáhiái és jancsári parancsolnak neki. Etc."

 Selânikî Mustafa Efendi: Tarih-i Selânikî. II. (1003-1008 / 1595-1600) Kiadta: Ipşirli, Mehmed. 854-857.; Dânişmend, III. 201. (Eszerint az esemény 1600. április 1-jén történt.); Legújabban említi: Fodor Pál: Egy antiszemita nagyvezír? In: Szultán és az aranyalma. Budapest, 2001. 110. 143. Különösen: 128-130.; Érdekes velencei eredetű forrást találunk magyar nyelven a fenti ügyre a Protocollum Báthorianum című gyűjteményben (OSzKK Fol. Hung. 37. fol. 274r-v.)

 Rudolf Ernst festménye XX. század eleje